Kínai kutatók olyan kvantumprocesszort fejlesztettek ki, amely egybilliárdszor (10¹⁵) gyorsabb, mint a világ legjobb szuperszámítógépei, és már majdnem olyan jó, mint a Google Willow-ja.
A cég állítása szerint a Majorana 1 chippel évtizedek helyett néhány éven belül elérhetővé válnak a kvantumszámítógépek, de a szkeptikusok most sincsenek lenyűgözve.
Bár csak 105 qubitből áll, az új generációs chip jóval kevésbé hajlamos hibázni, mint elődei. A Willow öt perc alatt végzett el egy tesztet, ami a világ leggyorsabb szuperszámítógépének 10 kvadrillió évébe telne.
Egyes becslések szerint 2-3 év, mások szerint 10 év múlva következik be a radikális fordulat, így már most megéri komolyan venni a kvantum-számítástechnika előnyeit és várható kockázatait, mondja Bent Dalager, a KPMG Denmark innovációért és új technológiákért felelős vezetője.
Európában unikális az egyedi nitrogén-vakancia centrumon alapuló méréstechnika.
Sikerült megoldást találni a kvantumszámítások magas hibaarányára, így már nemcsak óriási teljesítményű, de megbízhatóbb számítógépeket lehet építeni a technológiára.
A tavaly bemutatott 127 qubites chipnél háromszor fejlettebb, Osprey nevű kvantumszámítógép bizonyítja, hogy a szupravezető technológia is skálázható. Jövőre már egy 1121 qubites gépet gyártana az IBM.
A Közép-Európában egyedülálló fotonikus processzor kvantumos és fényt használó információfeldolgozási feladatokban segíti a kutatók munkáját.
A 10–15 év múlva várható nagyméretű kvantumszámítógépekkel hatékonyan lehet majd támadni a bitcoin tranzakcióit – állítják a Sussexi Egyetem kutatói. A jelenlegi tranzakciókat ez nem érinti, de ha tényleg karnyújtásnyira kerülnek a kb. 300 millió kvantumbites gépek, a bitcoin fejlesztőinek új titkosító eljárásokra kell átállniuk.
Egy nemzetközi kutatócsoport új kvantumteleportációs módszert fejlesztett ki, amivel 42 centiméter távolságra továbbíthatók a rögzített mikrohullám-állapotok. Mit jelent ez, és mi jöhet még?
Ez a szupergép lehet a legújabb mérföldkő a kvantum-számítástechnikában, ahol egymást érik a bejelentések. A héten az IBM is előrukkolt 127-qubites kvantumprocesszorával.
Domokos Péter fizikus elmeséli, hogy jött létre a kvantuminformatika tudománya, milyen legóasztalt építettek a Wignerben, megússza-e a kvantumszámítógép a fúziós erőmű sorsát, és mikor lesz proto-kvantuminternet, legalábbis a BME-ig. Podcast.
Az amerikai kormány is várja a kvantumszámítógépek megjelenését, de harcra készülnek, nem ünnepre. Tudják, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha az új generációs hardvereket használó hackerek ledózerolják a ma feltörhetetlennek hitt titkosításokat.
Az Oszakai Egyetem kutatói mesterséges neurális hálózatokkal és gépi tanulással próbálják kiszűrni az elektronspinek zajából a tiszta jelet, pontosabbá téve a kvantumszámításokat.
A 66 qubites Zuchongzhi kvantumprocesszor alig több mint egy óra alatt elvégzett egy olyan komplex feladatot, ami a világ legerősebb szuperszámítógépének 8 évébe telt volna. A kínaiak ezzel nemcsak a saját, de a Google rekordját is megdöntötték.