Egyes becslések szerint 2-3 év, mások szerint 10 év múlva következik be a radikális fordulat, így már most megéri komolyan venni a kvantum-számítástechnika előnyeit és várható kockázatait, mondja Bent Dalager, a KPMG Denmark innovációért és új technológiákért felelős vezetője.
Európában unikális az egyedi nitrogén-vakancia centrumon alapuló méréstechnika.
Sikerült megoldást találni a kvantumszámítások magas hibaarányára, így már nemcsak óriási teljesítményű, de megbízhatóbb számítógépeket lehet építeni a technológiára.
A tavaly bemutatott 127 qubites chipnél háromszor fejlettebb, Osprey nevű kvantumszámítógép bizonyítja, hogy a szupravezető technológia is skálázható. Jövőre már egy 1121 qubites gépet gyártana az IBM.
A Közép-Európában egyedülálló fotonikus processzor kvantumos és fényt használó információfeldolgozási feladatokban segíti a kutatók munkáját.
A 10–15 év múlva várható nagyméretű kvantumszámítógépekkel hatékonyan lehet majd támadni a bitcoin tranzakcióit – állítják a Sussexi Egyetem kutatói. A jelenlegi tranzakciókat ez nem érinti, de ha tényleg karnyújtásnyira kerülnek a kb. 300 millió kvantumbites gépek, a bitcoin fejlesztőinek új titkosító eljárásokra kell átállniuk.
Egy nemzetközi kutatócsoport új kvantumteleportációs módszert fejlesztett ki, amivel 42 centiméter távolságra továbbíthatók a rögzített mikrohullám-állapotok. Mit jelent ez, és mi jöhet még?
Ez a szupergép lehet a legújabb mérföldkő a kvantum-számítástechnikában, ahol egymást érik a bejelentések. A héten az IBM is előrukkolt 127-qubites kvantumprocesszorával.
Domokos Péter fizikus elmeséli, hogy jött létre a kvantuminformatika tudománya, milyen legóasztalt építettek a Wignerben, megússza-e a kvantumszámítógép a fúziós erőmű sorsát, és mikor lesz proto-kvantuminternet, legalábbis a BME-ig. Podcast.
Az amerikai kormány is várja a kvantumszámítógépek megjelenését, de harcra készülnek, nem ünnepre. Tudják, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha az új generációs hardvereket használó hackerek ledózerolják a ma feltörhetetlennek hitt titkosításokat.
Az Oszakai Egyetem kutatói mesterséges neurális hálózatokkal és gépi tanulással próbálják kiszűrni az elektronspinek zajából a tiszta jelet, pontosabbá téve a kvantumszámításokat.
A 66 qubites Zuchongzhi kvantumprocesszor alig több mint egy óra alatt elvégzett egy olyan komplex feladatot, ami a világ legerősebb szuperszámítógépének 8 évébe telt volna. A kínaiak ezzel nemcsak a saját, de a Google rekordját is megdöntötték.
Egy valamirevaló kvantumszámítógép hardverei egész szobákat töltenek meg, és több tízmillió dollárba kerülnek. Egy kínai startupnak sikerült asztali számítógép méretűvé zsugorítania az eszközt, és az árát is több nagyságrenddel csökkentette. A teljesítménye persze nem éri el a csúcsmodellekét, de a SpinQ nem is munkagépnek, hanem oktatási célú szemléltetőeszköznek szánja a gépet.
A koppenhágai Niels Bohr Intézet és a francia CEA-Leti mikroelektronikai vállalat kutatói a napokban álltak elő az általuk fejlesztett, kvantumszámítástechnikai műveletekre alkalmas szilíciumprocesszorral.
A Jiuzhang nevű fotonalapú kvantumszámítógép három perc alatt olyan komplex számításokat végezhet, amikhez a világ legerősebb szuperszámítógépének kétmilliárd évre lenne szüksége.