A nők életére nagyobb hatással van a klímaváltozás, mint a férfiakéra – írta a BBC március 8-án több tanulmányt összegezve. Az ENSZ adatai szerint a szélsőséges időjárási jelenségek miatt kitelepítettek 80 százaléka nő. Emellett a nőket szerepeik is sebezhetőbbé teszik: mivel ők állítják elő az élelmet, és ők gondoskodnak a családról a hagyományos társadalmakban, rosszabbul érintik őket az áradások és szárazságok.

A 2015-ös párizsi egyezmény megfogalmazói, felismerve ezt a jelenséget, külön cikkelyben rendelkeztek arról, hogy a klímaváltozás által érintett területeken segíteni kell a nőket.

Közép-Afrikában például a szárazság miatt a Csád-tó 90 százaléka eltűnt. Ahogy a tó partvonala egyre beljebb húzódik, a nőknek egyre többet kell gyalogolniuk, hogy vizet vigyenek a családjuknak. A száraz évszakban a férfiak a városba mennek, a nőkre hárul a közösség fenntartása – idézte a lap egy, a helyi törzseket képviselő szövetség koordinátorát, Hindou Oumarou Ibrahimot. Mivel a száraz időszak egyre tovább tart, a nőknek többet kell dolgozniuk, hogy minden segítség nélkül ellássák a családjukat.

A Katrina tanulsága

A nők nemcsak Afrikában, hanem globálisan is kitettebbek a szegénységnek, szocioökonómiai erejük jellemzően elenyészőbb, mint a férfiaké, emiatt nehezebben is vészelik át a lakhatást és munkahelyeket veszélyeztető, infrastrukturális káoszt hozó katasztrófákat.

A Katrina hurrikán pusztítása például a fekete nőket érintette a legrosszabbul. Mint Jacquelyn Litt, a Rutgers Egyetem genderkutató professzora elmondta, a New Orleans-i szegény családok több mint felénél egyedülálló afroamerikai anya volt a fő kenyérkereső. Ők civil közösségi hálózatok segítségével tudták csak fenntartani a családjukat, és a hurrikán utáni kitelepítés lényegében megszüntette ezeket a kapcsolatokat. Várható, hogy New Orleans, akár a többi alacsonyan fekvő város, további természeti csapásoknak néz elébe.

A katasztrófa sújtotta területeken kialakított szükségszállások sem éppen a nők menedékhelyei, felszereltségük gyakran hiányos, ami gondot jelentett például a New Orleans-i Superdome-ban is. A katasztrófák után jó eséllyel kialakuló anarchia gyakran vezet erőszakoskodáshoz, szexuális támadásokhoz, ahogy a hatiti földrengés után is történt.

Úgynevezett természeti katasztrófák

Ahogy a klímaváltozást is felgyorsítja az emberi tevékenység (bár ezt sokan vitatják), az időjárási és klímajelenségek hatását is befolyásolja az emberi tényező. A katasztrófák is diszkriminálnak, azaz nem egyformán dúlnak minden társadalmi csoportban.

A több százezer áldozatot követelő 2004-es szökőár után a túlélők között csaknem háromszor annyi férfi volt, mint nő, Sri Lankán, Indonéziában és Indiában egyaránt. Bár ennek okait pontosan nem tisztázták, logikus magyarázatnak hangzik, hogy a nők közül kevesebben tudtak úszni, illetve hogy menekülés közben az anyák sok időt veszítettek azzal, hogy próbálták menteni a gyerekeiket és egyéb hozzátartozóikat.

Egy másik tanulmány készítői 20 éven át tanulmányoztak katasztrófákat, és megállapították, hogy a nők várható élettartamát a nem várt csapások jobban lerövidítették, mint a férfiakét. Több nő halt meg, és nagy átlagban fiatalabbak is voltak a férfiaknál, amikor a katasztrófában életüket vesztették.

Azokban az országokban, ahol a nők nagyobb szocioökonómiai erővel rendelkeznek, a különbség csökkent.