A héten jó hír, hogy talán mégsem vezet több autóbalesethez a fű legalizációja, és ha megadóztatjuk a légszennyezést, egészségesebbek lesznek a gyerekek. A cégvezetők viszont vigyáznak a saját egészségükre: elköltöznek, ha szennyező gyárat nyit a közelben a cégük. Ez itt a Qubit Közgázhíradója.

Mégsem lesz több a baleset, ha legális a fű?

Az egyik érv a marihuána legalizációja ellen, hogy az ittas vezetéshez hasonlóan a betépett sofőrök miatt is nőne a balesetek száma. Elsőre így is néz ki: amikor Amerikában elkezdték legalizálni a spanglit, 2013 és 2016 között 10 százalékkal nőtt azoknak a halálos közúti baleseteknek a száma, ahol THC-t találtak a vezető szervezetében. Ebből viszont még nem következik, hogy a kannabisz volt a hibás. Például mert ha az alkoholon felül mutatták ki a marihuána nyomait, akkor egyébként is megtörténhetett volna a baleset. Plusz az sem világos, hogy milyen más változások zajlottak ezekben az években: változhatott a fű ára, de például a rendőrök jelentési gyakorlata is.

Egy új tanulmány megpróbál egy kicsit jobban utánajárni a dolgoknak. Benjamin Hansen, Keaton Miller és Caroline Weber a University of Oregon kutatói megpróbálták a 2014-ben legalizáló Colorado és Washington államokat összehasonlítani más államokkal úgynevezett szintetikus kontroll (ezt tényleg így hívják, nem egy drogos poén) módszereket használva. A szintetikus kontroll módszer lényege, hogy a kérdéses államot nem egészen más államokhoz hasonlítod, hanem statisztikai módszerekkel más államokból súlyozva összeraksz egy mesterséges kontrollállamot, ami különböző tulajdonságaiban nagyon hasonlít az általad tanulmányozott államhoz. Az az előnye, hogy figyelembe tudod venni azokat a változásokat, amelyek egyszerre mennek végbe a tanulmányozott változással, ebben az esetben a legalizációval.

Az államok összehasonlítása nem számít biztos módszernek, nem is a legmodernebb. Mindenestre a kutatók arra jutottak, hogy Coloradóban és Washingtonban hasonlóan változott a drog hatása alatti és az ittas vezetés közben történt balesetek száma – és általában a balesetek száma is –, mint máshol.

Dugódíj → egészségesebb gyerekek

Minden hatodik magyar a légszennyezettség miatt hal meg, derült ki a múlt héten. A városi légszennyezés csökkentésének egyik módja a dugódíj: lényege, hogy ha be akarsz hajtani egy nagyváros egyes központi részeire, elég sokat kell fizetned. A fizetendő díj mértéke gyakran a napszaktól függ: a társadalom számára nagyobb lehet a költsége egy reggeli csúcsforgalomban közlekedő autónak, mint egy csendesebb napszakban közlekedőnek. Ilyen dugódíjat vezettek be Stockholmban, egy új műhelytanulmány pedig megvizsgálta, milyen hatása volt a légszennyezésre.

Emilia Simeonova (Johns Hopkins University), Janet Currie (Princeton University), Peter Nilsson (Stockholmi Egyetem) és Reed Walker (University of California, Berkeley) azt vizsgálták, hogyan változott a légszennyezettség és a gyerekek légúti egészsége Stockholm belvárosában más svéd belvárosokhoz képest, amikor először 2006 első felében próbajelleggel, aztán 2007 augusztusától állandó intézkedésként bevezették a dugódíjat. Ez a cikk is a korábban említett skandináv adatnirvánából kitermelt kutatások sorába illeszkedik: a szerzők szépen fogták az összes járóbeteg- és fekvőbetegadatot, és megnézték, hogy a gyerekek körében hogyan változott az asztmarohamok száma.

A lényeg, hogy úgy tűnik, a dugót és légszennyezést csökkenteni hivatott adó hatásos: 5-15 százalékkal javult a levegő minősége, és időben némileg lassabban, de jelentősen csökkent az asztmás rohamok száma is a kisgyerekek körében.

Menekülő cégvezérek

A gazdag cégvezetők amúgy sem túl jó imidzsét rombolja tovább egy új tanulmány, amely arra jutott, hogy amikor a cégeik szennyező gyárakat nyitnak, ők inkább odébbállnak, szívja más a koszos levegőt.

Ross Levine (University of California, Berkeley), Chen Lin (University of Hong Kong) és Zigan Wang (University of Hong Kong) az S&P 1500 cégeinél dolgozó vezetőinek mozgását vizsgálta, amikor vállalataik szennyező gyárakat nyitottak az irodáik közelében.

Arra jutottak, hogy a vezetők nagy eséllyel mennek más, kevésbé szennyezett helyekre dolgozni, amikor pedig ezt bejelentik, esnek a részvényárak, és kevésbé tapasztalt, kevesebbet kereső vezetőkre cserélik a távozókat.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója.