Nyolc frusztráló álhír, amivel a techvilág kergetett minket őrületbe április 1-jén

Mi újat tud hozni egy április 1-je a fake news korában? A technológiai cégek idén kitettek magukért, és egymással versengve terjesztették a hülyeségeket, mintha nem lenne amúgy is nagy a zűrzavar a fejekben. A Washington Post végeláthatatlan tréfalistájáról szemezgettünk.

1. Kvantumklaviatúra az IBM-től

Kvantumszámítógépet ugyan szeretnének gyártani, de „kvantumklaviatúrát” minden bizonnyal csak utóbb fognak ahhoz tervezni az IBM-nél. Az ennek ellentmondani látszó hír a tavaszi színekben pompázó billentyűzet-kiegészítőről nem több műértőknek szóló viccnél.

Kvantumklaviatúra IBM-módraFotó: https://www.qiskit.org/modelq/

A mai szuperszámítógépeket abakusszá silányító kvantumtechnológiával az elképzelések szerint a legkomplexebb problémákat is nagyon rövid idő alatt lehetne megoldani. A hipotézis szerint ugyanis az így működő számítógépek alapegysége, a kvantumbit, vagyis a qubit – a hagyományos bitekkel ellentétben – nemcsak 0 vagy 1 értéket vehet fel, hanem szuperpozícióba kerülve mindkét állapotban egyszerre létezhet. Az IBM tavaly novemberben 50 qubites saját gyártású kvantumprocesszorral turnézta végig a világsajtót. A kvantumfölényt az IBM processzora nem hozta el, ezt most a Google múlt hónapban bejelentett kvantumchipjétől várják. Akárhogyan is, a Q-klaviatúrát hirdető IBM-csapat az apróbetűs részben, a plakát jobb alsó sarkában maga hívja fel a figyelmet az áprilisi tréfára.

2. Nagyot ment a Google a térképtől a hummusz-appig

A Google térképes akciója annyiban kilóg az áprilisi tréfák sorából, hogy a techóriás világtérképén valóban keresheti Waldót, aki akarja, ez tehát nem álhír.

Virtuális bújócska a Google-lelFotó: Google maps

Sőt a Google évek óta minden áprilisban kijön a Waldo-keresővel, de idén először integrálta csak a játékot a világtérképébe. Ha a Google Maps megnyitásakor a piros-fehér csíkos szettjéről azonosítható Waldo véletlenül nem kukucskál ki balról, a térképek bal felső sarkából lenyitható menüsorból akkor is kiválasztható a játék lehetősége. A vállalkozó kedvűek ilyen grafikákon kereshetik Waldót és barátait:

Waldo és barátai az AndokbanFotó: Google maps

Teljes hoaxnak bizonyult viszont, hogy a Google hummusz-népszerűsítő appot dob piacra Izraelben. Mint ahogy az sem igaz, hogy Japánban olyan alkalmazást fejlesztettek, amely touchpadszerűen érzékeli és kézírássá alakítja a billentyűzet betűinek simogatását.

3. Szívdobbanásmérő társkereső a Fitbittől

Még ha vasárnapi Facebook-posztja alapján úgy tűnhet is, az aktivitásmérő óráiról és karpántjairól elhíresült Fitbit nem indít új társkereső alkalmazást.

A szívdobbanásmérőn és lépésszámlálón alapuló új társkereső alkalmazás híre utóbb kattintásvadász vállalati kacsának bizonyult. 

Az új, de legalábbis annak látszó hír alapja akár egy félreértés is lehet. Tavalyelőtt járta be ugyanis az internetet a hír, hogy ki-ki összehangolhatja Fitbit-kütyüje pulzusszámlálóját a Once társkereső alkalmazással. Utóbbi egy úgynevezett „lassú párosítást” ajánló randiapp, vagyis a felhasználóinak minden nap pontban délben egyetlen potenciális partnert kínál. Fő jellegzetessége, hogy a kiválasztást nagy mértékben arra alapozza, mennyire dobja meg a felhasználó szívverését egy-egy potenciális partner fényképe.

4. Minden retrón túlmegy a PokemonGo

A rémülettől az őrjöngésig terjedő skálán reagáltak a PokemonGo áprilisi tréfájára azok a játékosok, akik 1. elhitték, hogy az általuk jól ismert figurák tartósan 8 bites verzióban keresendők majd a kijelzőn, és 2. fogalmuk sincs, mi fán terem a Commodore64.

Imádták viszont a darabos dizájnt, akik már az 1980-as években is láttak számítógépet, például mert nagyobb eséllyel azonosították viccként a változást. A fejlesztők Twitter-oldalán olyan kommentelő is akadt, aki kérte, választható opcióként maradjon az új dizájn.

5. A Cambridge Analytica-botrányt is idéző áprilisi tréfájával Oroszországnak mutatott fricskát a Snapchat

Nyomokban az 1980-as éveket, annak is a hidegháborús vonalát idézte a Snapchat áprilisi tréfája is. Cirill betűs feliratok jelentek meg azoknak a Facebook-képein, akik letöltötték a platform szigorúan csak egy napig, április 1-jén elérhető Facebook-filterét. Amellett, hogy a módosított profilkép lájkolói között a felhasználók ismerőseinek a neve cirill betűkkel szerepelt, úgy tűnt, mintha orosz kémbotok is tetszést nyilvánítottak volna.

Twitteroldala szerint például így festett a The Verge szerkesztőjének a profilképe:

6. Lenyomta Bill Gatest, mégsem lehet tőle írókat rendelni

Hiába a világ leggazdagabb embere, még Jeff Bezosnak sincs annyi pénze, hogy írókat szállítson házhoz, ahogy cége, az Amazon igyekezett elhitetni április 1-jén.

Fordítva viszont működhet a dolog. A feltörekvő, eddig elérhető áron legfeljebb digitális könyvkiadásban utazó írópalánták tavaly november óta saját írásuk nyomtatott verzióját is megrendelhetik az Amazontól.

7. Emberkereskedelemmel reklámozza magát a Netflix is

„Élete üzletét kötötte a legjobb csókért járó 2015-ös MTV Awardot méltán kiérdemelt, világszerte ismert kanadai marihuánafogyasztó, Seth Rogen, amikor minden személyes jogát eladta a Netflixnek.”  Ezzel a mondattal vezette fel a Seth Rogen humorista bekebelezéséről szóló, honlapján április 1-jén közzétett hírét az internetes tartalomszolgáltató.

Öniróniától sem mentes a Netflix bolondok napja alkalmából publikált közleménye. Mint írták, a cégnek „van egy csomó” tagja, akik több mint 190 országban „élvezhetnek 140 millió órányi tévé- és mozifilmet”, mindezzel pedig megadatik számukra a lehetőség, hogy „a Hivatal részeinek az újranézésére vesztegessék azt a rendkívül korlátozott mennyiségű időt, ami számukra a Földön adatott”. A humorista főszereplésével április 6-án indul a Hilarity for Charity című, az Alzheimer-kutatások fellendítését is célzó sorozat a Netflixen, amit a cég nemcsak a honlapján reklámozott a Rogen-akvizícióról szóló áprilisi tréfával:

8. Az okosságnak is van határa. Még.

Végül, de nem utolsó sorban, bármilyen praktikusnak tűnik is az online sorozatnézéshez, a Magyarországon kevéssé ismert okostévégyártó, a Roku (sajnos) egyáltalán nem fejlesztett távirányítóként működő okoszoknit.