A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják. A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai – ha még lennének – feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

A növényzet felét feléltük

Hatalmas pusztítást végzett az ember a növényvilágban is: mióta az ember nekiment az erdőknek, körülbelül a növényzet felét élte fel, bár a növények még így is a biomassza 82 százalékát adják. Ha úgy nézzük, hogy ez azt jelenti, hogy 7500-szor több növény van a Földön, mint ember, a pusztítás mértéke még inkább szembeszökő.

Milo szerint annak ellenére, hogy szeretjük úgy elképzelni az élővilág sokszínűségét, mint a mezőn szaladgáló zsiráfok, rinocéroszok és miegyebek tömkelegét, realisztikusabb lenne úgy ábrázolni, mint néhány tehenet meg csirkét. Paul Falkowski, a Rurgers egyetem tengerbiológusa szerint mindez azt mutatja, hogy az emberek hihetetlen hatékonysággal képesek kihasználni a természetes erőforrásokat – Milo pedig arra figyelmeztet, hogy még a hétköznapi döntéseink is, mint például az, hogy csirkét vagy tofut választunk ebédre, mély nyomot hagynak a természetben.