Zuckerberg kitérő válaszokkal dühítette fel az Európai Parlament képviselőit
Mark Zuckerberg helyzete egyszerre volt kellemetlenebb és könnyebb európai vallatásán, mint az Egyesült Államokban. Míg április közepén a Szenátus és a Képviselőház is 4-5 órán át izzasztotta, az amerikai törvényhozók konkrétumok nélküli vádaskodását könnyebb volt hárítani, mint európai társaik felkészült kérdéseit – Zuckerberg szerencséjére az Európai Parlament keddi ülése csak bő másfél óráig tartott.
Az EP-képviselők a meghallgatás után a vita formátumát támadták, ugyanis a politikusok 45 perces blokkban, 3-3 percig beszélhettek és kérdezhettek, utána az addig csendben ülő Zuckerberg egyben válaszolt – így lehetősége volt általánosabb válaszokat megfogalmazni, és kitérni a specifikusabb, keményebb kérdések elől.
Orbán után Zuckerberget is lealázta a brüsszeli rém
Ahogy arra számítani lehetett, a kérdezők két legszókimondóbb tagja, a politikai spektrum két végéről érkező Guy Verhofstadt (a Liberálisok és Demokraták Európai Szövetsége elnöke) és Nigel Farage (az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnöke) vitte el a show-t.
A magyar közbeszédbe legutóbb az Orbán Viktort támadó beszédével bekerülő belga Verhofstadt először Dave Eggers 1984-parafrázisához, A kör című regényhez hasonlította a Facebook történetét, a könyv ugyanis egy kapzsi közösségi techcéget mutat be, amely a privát szféra megszüntetésével törne világuralomra. Verhofstadt azzal nyugtatja magát, hogy Zuckerberg még nem mindenható: „ez lehet a 14-15. bocsánatkérése. Csak idén volt már három. De helyre tudják hozni? Tisztán látszik, hogy nagy a probléma. Szerintem az egyetlen megoldás a szabályozás. Mert ez egy kicsit olyan, mint amikor a bankok azt mondták 2007-2008-ban, hogy majd ők megszabályozzák magukat, de nem tették.”
Az egykori belga miniszterelnök nem hagyta szó nélkül azt a fejleményt sem, ami már a kongresszusi meghallgatások után derült ki, azaz hogy a Facebook 1,5 milliárd Európán kívüli felhasználóját igyekszik kivonni a szigorúbb adatkezelést sürgető új európai rendelet, a GDPR szabályai alól. De két olyan témát is érintett, amit már az amerikai törvényhozók is feszegettek: hogy mi a helyzet az árnyékprofilokkal, vagyis a Facebookra nem regisztrált internetezőkről gyűjtött információkból felépített adatbázisokkal, illetve hogy monopóliumnak tartja-e a Facebookot – és ha nem, hajlandó lenne-e ezt az európai versenyjogi hatóságokkal is kivizsgáltatni.
De még csak ezután forgatta meg a kést Zuckerbergben: „tényleg úgy gondolom, hogy nagy problémával állunk szemben. Önnek pedig fel kell tennie a kérdést, hogy mit szeretne, hogy emlékezzenek majd önre: az internetes óriások egyikeként, mint Steve Jobs vagy Bill Gates, vagy úgy, mint egy zsenire, aki egy digitális szörnyet alkotott?”
A Brexit atyja a szólásszabadságot félti
Nigel Farage már a meghallgatás előtt jelezte a Twitteren, hogy politikai részrehajlással fogja vádolni Zuckerberget, a posztolt fotón a saját Facebook-oldalának elérései látszanak hónapokra lebontva, amelyek az álhírek terjedése ellen tett intézkedések óta láthatóan csökkentek.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy mióta idén januárban megváltoztatták az algoritmust, jelentősen csökkent az olyan oldalak elérése, amelyek jobboldali véleményeket közvetítenek” – mondta Farage, aki szerint ez azért különös, mert Zuckerberg állandóan azt hangoztatja, hogy a Facebook egy minden véleményre nyitott platform. „Az érdekel engem, hogy ki dönti el, mi a helyes, és mi nem. Kik ezek a valóságot ellenőrző harmadik felek? Miért nincs átláthatóság ebben az ügyben?” – sorozta kérdéseivel Zuckerberget.
Ahogy azt az elmúlt hónapokban többször, Zuckerberg most keddi nyitóbeszédében is elmondta, hogy a cég az év végéig megduplázza, vagyis 20 ezerre növeli a felhasználói biztonságért felelős stáb tagjainak számát. Ők döntenek többek közt arról is, hogy milyen veszélyes tartalmakat távolítsanak el az oldalról, legyen szó terrorizmusról, erőszakról, zaklatásról vagy szélsőséges politikai üzenetekről. „Kezdem azt hinni, hogy alkotmánymódosításra van szükség a közösségi médiában, hogy megvédjük a szólásszabadságot” – zárta beszédét Farage.
Ha Európán múlna, darabjaira hullana a Facebook
A monopólium kérdése visszatérő elem volt a képviselők beszédében. Az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber szerint „máris túl nagy hatalom van egy kézben”, ezért egyszerűen azt kérdezte Zuckerbergtől: „meg tud győzni arról, hogy ne daraboljuk fel a Facebookot?”. Guy Verhofstadt egy konkrét eshetőséget is felvázolt, amikor azt kérdezte: „ha például meg kéne válnia a Messengertől és a WhatsApptól, de megtarthatná az Instagramot, azt egy elfogadható ajánlatnak tartaná?”.
Erre már jól begyakorolt válasza van Zuckerbergnek: szerinte a Facebook esetében a versenytársakat nem a hagyományos értelemben kell nézni, a globális hirdetési piacon például csak 6 százalékos aránnyal van jelen a cég.
Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformisták brit elnöke egy másik népszerű kérdést ismételt meg: „azt tudom, hogy Facebook-felhasználóként vannak felelősségeim. De ha nincs Facebook-fiókom, tényleg az az egyetlen módja, hogy ne gyűjtsön rólam adatot Facebook, ha nem is megyek fel az internetre? Etikailag elfogadható, hogy Facebookon kívüli felhasználóktól gyűjtenek adatot anélkül, hogy ők tudnák, mit kezdenek azokkal?”
Az árnyékprofilok témáját a német adatvédelmi szakértő, Jan Philipp Albrecht is felhozta, majd Zuckerberg ígéretét kérte, hogy a WhatsApp és a Facebook felhasználóitól begyűjtött adatok platformok közötti cseréjével is felhagy a cég a GDPR implementálásának május 25-i határideje után. Philippe Lamberts, a Zöldek belga vezetője pedig egy sor igen/nem kérdéssel készült, amelyek többek közt a cég választásokban való részvételének átláthatóságáról vagy a célzott hirdetéseiről szóltak.
Kamall, Albrecht és Lamberts kérdéseiben az a közös, hogy azokra az ezerszer hangoztatott sablonválaszait hosszú perceken át puffogtató Zuckerbergnek már nem maradt ideje válaszolni.
A megúszásra játszott Zuckerberg
A Facebook vezérigazgatója az érdemi válaszok helyett az eddigieknél jóval átlátszóbb önpromóba kezdett. Elmondta, hogy míg korábban a sértő tartalmak felhasználói bejelentéseire támaszkodtak, ma már nagyobb a felelősségük, és az erre tanított mesterséges intelligenciáik már nagy százalékban képesek szűrni ezeket. Megnyugtatott mindenkit afelől is, hogy újabb választásokon már nem használhatja fel senki a Facebookot. Továbbra is egyetért azzal, hogy szükség van a szabályozásra, komolyan veszik az európai adózást, nem tartja politikailag részrehajlónak a platformot, a Cambridge Analyticáért bocsánat, és nem fordul elő még egyszer.
Amikor a részletes és konkrét kérdéseket tematikailag csoportosító, majd azokra általános válaszokat adó Zuckerberg az idő lejártára hivatkozva megköszönte a képviselők figyelmét, többen még a helyszínen szóvá tették a meghallgatás abszurditását. Lamberts hat eldöntendő kérdésére várta hiába a választ, Verhofstadtnak pedig a tartalmak valóságtartalmát ellenőrző munkatársakra utaló kérdések elsunnyogása lett gyanús: „aggaszt ez a szép új világ, amelyet Zuckerberg úr bemutatott nekünk”. A cégvezető szokás szerint azt ígérte, hogy a további kérdésekre írásban válaszol majd.
Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz elnöke már hosszú ideje próbálta Brüsszelbe csábítani a Facebook első emberét, aki csak a múlt héten fogadta el a meghívást. Eredetileg zárt ajtók mögött zajlott volna a meghallgatás, de a nyilvánosságért kiáltó képviselők felháborodása miatt az utolsó pillanatban mégis engedték, hogy online streamen is lehessen követni a vitát. A másfél órás meghallgatás menetrendjében viszont már nem volt kompromisszum – Jan Philipp Albrecht a Politicónak árulta el, hogy a kérdés-válasz formátumba Mark Zuckerberg nem egyezett bele.
