Az ELTE bioinformatikusai neurális hálózaton alapuló mesterséges intelligenciával keresik a hiányzó géneket

Mélytanulási algoritmusokat használ az ELTE Matematikai Intézetének PIT (Protein Information Techology) bioinformatikai csoportja által létrehozott génkutató mesterséges intelligencia. A Genomics folyóiratban frissen publikált, az internetet is igénybe vevő eljárást Grolmusz Vince professzor és Szalkai Balázs doktorjelölt jegyzi.

A MetaHMM nevű ingyenes eszköz voltaképpen egy webszerver, amely az úgynevezett metagenomok adathalmazainak betáplálása után azokból még ismeretlen géneket képes azonosítani – a mesterséges intelligencia eszközeit használva. (A metagenomika egész ökoszisztémák DNS tartalmát vizsgálja. A mikroorganizmusok szintjén ugyanis az élőlények 99 százalékát nem lehet laboratóriumban tenyészteni, a többség csak „társaságban”, természetes környezetében, más organizmusokkal kooperálva marad életben.)

Csak 1 százalékuk ismert

A mesterségesintelligencia-megoldás biotechnológusoknak és orvoskutatóknak segíthet új géneket, és ezzel új enzimeket és fehérjéket találni a környezeti és klinikai minták legszélesebb sprektrumán – állítják a magyar bioinformatikusok. Jelenleg ugyanis az összes mikroorganizmusnak kevesebb, mint 1 százaléka ismert csupán.

Az ismeretlen baktériumokban és vírusokban található fehérjék, enzimek milliói rengeteg, még kiaknázatlan lehetőséget hordoznak: az elmúlt pár évben felfutó úgynevezett kék biotechnológiai kutatások révén a mélytengerek ökoszisztémáiban találtak olyan enzimeket, amely jóval hatékonyabban képesek biokémiai reakciókat fenntartani, katalizálni, mint amilyenekre az emberi testhőmérséleten van szükség.