Az ELTE bioinformatikusai neurális hálózaton alapuló mesterséges intelligenciával keresik a hiányzó géneket

Mélytanulási algoritmusokat használ az ELTE Matematikai Intézetének PIT (Protein Information Techology) bioinformatikai csoportja által létrehozott génkutató mesterséges intelligencia. A Genomics folyóiratban frissen publikált, az internetet is igénybe vevő eljárást Grolmusz Vince professzor és Szalkai Balázs doktorjelölt jegyzi. 

A MetaHMM nevű ingyenes eszköz voltaképpen egy webszerver, amely az úgynevezett metagenomok adathalmazainak betáplálása után azokból még ismeretlen géneket képes azonosítani – a mesterséges intelligencia eszközeit használva. (A metagenomika egész ökoszisztémák DNS tartalmát vizsgálja. A mikroorganizmusok szintjén ugyanis az élőlények 99 százalékát nem lehet laboratóriumban tenyészteni, a többség csak „társaságban”, természetes környezetében, más organizmusokkal kooperálva marad életben.) 

Csak 1 százalékuk ismert

A mesterségesintelligencia-megoldás biotechnológusoknak és orvoskutatóknak segíthet új géneket, és ezzel új enzimeket és fehérjéket találni a környezeti és klinikai minták legszélesebb sprektrumán – állítják a magyar bioinformatikusok. Jelenleg ugyanis az összes mikroorganizmusnak kevesebb, mint 1 százaléka ismert csupán. 

Az ismeretlen baktériumokban és vírusokban található fehérjék, enzimek milliói rengeteg, még kiaknázatlan lehetőséget hordoznak: az elmúlt pár évben felfutó úgynevezett kék biotechnológiai kutatások révén a mélytengerek ökoszisztémáiban találtak olyan enzimeket, amely jóval hatékonyabban képesek biokémiai reakciókat fenntartani, katalizálni, mint amilyenekre az emberi testhőmérséleten van szükség. 

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.