Június 11-ével hatályba lépett a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) határozata a netsemlegesség eltörléséről, így az Egyesült Államokban mostantól az internetszolgáltató vállalatok kezébe kerültek a netes tartalmak elérhetőségével kapcsolatos döntések.

A netsemlegességet biztosító nyílt internet rendeletet még a második Obama-kormány idején, 2015-ben verték át az FCC-n, így szövetségi szinten kimondták, hogy az internetszolgáltatók és a telekomcégek nem részesíthetnek előnyben semmilyen tartalmat másokkal szemben. Emellett a rendelet közmű rangra emelte a szélessávú internetet, így lényegében ugyanolyan fontos szolgáltatásként kezelte, mint a víz- az áram- vagy a gázellátást.

Mindkét oldal a szabad internetért harcolt, csak más a definíciójuk

Az FCC 2017 decemberében döntött arról, hogy eltörlik a rendeletet, ami a demokrata jogalkotók, közérdekvédelmi csoportok és államügyészek tiltakozását is kiváltotta, de a mai napig sem sikerült elérni a Kongresszusban a döntés megváltoztatását. A rendelet eltörlését ellenzők két legfőbb érve az volt, hogy a döntés felborítaná az internetszolgáltatók közötti egyensúlyt, valamint lehetőséget adna a tartalmak cenzúrázására.

Íme a három legfontosabb eddig érvényes szabály, ami a netsemlegesség eltörlésével mától megszűnik az Egyesült Államokban:

1. Az internetszolgáltatók nem diszkriminálhatnak semmilyen törvényes tartalmat azzal, hogy weboldalakat és alkalmazásokat blokkolnak.
2. A szolgáltatók nem lassíthatják a tartalmak adatátvitelét tetszésük szerint, amennyiben azok legálisak.
3. A szolgáltatók nem gyorsíthatják az adatátvitelt olyan cégek vagy fogyasztók számára, akik prémiumot fizetnek, és nem lassíthatják azok számára, akik nem.

Az FCC élére Donald Trump által kinevezett Ajit Pai indoklása szerint azonban a döntés értelmében csak annyi történik, hogy „a szövetségi kormány felhagy az internet mikromenedzselésével. Ehelyett az FCC egyszerűen arra kéri az internetszolgáltatókat, hogy tegyék átláthatóvá a tevékenységüket, hogy a fogyasztók a nekik legjobb szolgáltatást tudják megvenni, a vállalkozók és a kisvállalatok pedig hozzájussanak az innovációhoz szükséges információhoz”. Pai azt is az internetszabadság sikereként könyveli el, hogy mától a netszolgáltatók felügyelete visszakerül a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) hatáskörébe, amely az USA első számú fogyasztóvédelmi szervezete.

Nem változik meg minden egy csapásra

Az általános vélekedés szerint ugyan mától a nagy amerikai internetszolgáltatóknál (Verizon, Comcast, AT&T) pattog a labda, hogy elkezdjék kiszorítani a kisebb vetélytársakat a piacról, és még magasabb előfizetési díjakat kezdjenek szedni a prémiumcsomagjaikhoz, de amennyi dollármilliót öltek a netsemlegesség eltörlésének kilobbizásába, ahhoz képest nem lesz ilyen látványos az átmenet.

Amellett, hogy a fogyasztói bizalmat növeli, ha nem hoznak azonnali változtatásokat, és csak szép lassan, az ügy körüli forró hangulat lecsengésével kezdik átalakítani a szolgáltatási struktúrájukat, még jogi szempontok is szólnak a kezdeti csend mellett. Az amerikai Szenátus május 16-án szavazott a netsemlegesség eltörlésének megállításáról, és egy tartózkodás mellett 52-47 arányban az eltörlésellenesek kerültek fölénybe – ebben nagy szerepe volt annak, hogy három republikánus szenátor is a demokratákkal szavazott. Ahhoz, hogy a kongresszusi felülbírálati törvény életbe léphessen, még a Képviselőház többségi szavazata is szükséges, de utána még mindig megvétózhatja a döntést Donald Trump elnök, aki valószínűleg saját kinevezettje, Ajit Pai álláspontját osztja a kérdésben.

Azt is tudhatják a szolgáltatók, hogy egy márciusi közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 86 százaléka ellenzi a netsemlegesség eltörlését – pártpreferenciákra lebontva is súlyos a kép: a demokrata szavazók 90 százaléka mellett a republikánusok 82 százaléka sem örül most a rendelet megsemmisítésének.

Van még remény

A kongresszusi szavazás mellett állami szinten azért reménykedhetnek még a netsemlegesség pártolói. Márciusban Washington volt az első állam, ahol a törvényhozók szembementek a szövetségi döntéssel, és kormányzói rendeletben tiltották meg az internetszolgáltatóknak a tartalmak korlátozását és a szabad adatáramlás akadályozását.

Az Állami Törvényhozó Testületek Nemzeti Tanácsa (NCSL) szerint eddig 29 államban nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, amely a netsemlegesség alapelveinek biztosítására kényszerítené az államon belül tevékenykedő szolgáltatókat, de eddig csak Oregonban és Vermontban sikerült az elveket törvénybe iktatni, míg a legtöbb államban megbuktak az erre vonatkozó kísérletek, illetve több helyen még függőben van a döntés.

Roslyn Layton, az FCC korábbi tagja ugyanakkor a CNN-nek azt mondta, hogy "egyértelműen törvényellenes, hogy az államok saját internetpolitikát folytassanak”. A CNN értelmezésében ez akár azt is jelentheti, hogy törvényalkotási és jogi káoszba is fulladhat a netsemlegesség kérdése a következő hónapokban, de talán a novemberi időközi választások (ahol mind a 435 képviselőházi és a 100-ból 35 szenátusi helyről döntenek) után tisztább lesz a helyzet.

Európában a net neutrality egyelőre sértetlen, legalábbis elvben: az Európai Unió 2015-ben rendeletben fektette le a netsemlegesség elvét, sőt vannak olyan uniós országok, ahol még az uniós szabályoknál is szigorúbban védik a semleges netet.