Arra hivatkoznak, hogy bár ők biztosítják a hálózati infrastruktúrát, a tartalomszolgáltatók nem kompenzálják őket a megnövekedett adatforgalom miatt. Az érvelésük több ponton is sántít – sőt már az alapgondolat sem igaz.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten véget vetettek a tartalmakhoz való egyenlő hozzáférést szolgáló netsemlegességnek, az EU-ban még mindig komolyan veszik az alapelvet. Ezt is tükrözi az Európai Unió Bíróságának e heti döntése, amelyet a Telenor díjcsomagjainak ügyében hozott.
Az egész kaliforniai törvényhozáson átment a szabad internetet védő javaslat, de a Trump-kormány szerint illegális az állami szabályozás, így aztán oda-vissza perelik egymást.
A netsemlegesség eltörlésével az internetszolgáltatók kezébe került az irányítás, hogy milyen tartalmakat milyen gyorsasággal engednek megjeleníteni, ha egyáltalán. A Kongresszus még felemelheti a szavát az eltörlés ellen, de akkor Donald Trumpé az utolsó szó.
Donald Trump véget vetett a net neutralitynek, de az USA egyes tagállamai területi rendeletekkel harcolnak a szabályozás ellen.
A szolgáltatókat megrendszabályozó, a szabad internetezést biztosító elvet 3:2 arányban törölte el a Szövetségi Kommunikációs Bizottság.
Az amerikai kommunikációs bizottság csütörtökön szavazna a net neutrality eltörléséről, de New York állam főügyésze szerint valami bűzlik a véleményezési eljárás körül.
Hiába ellenkezik a Facebooktól a Google-ig az összes nagy internetes cég, az Egyesült Államokban januártól visszavonhatják a 2015-ben bevezetett netsemlegességet. Ezzel az internetszolgáltatók szinte korlátlan hatalmat kapnak afelett, hogy milyen tartalmakat blokkolnak vagy részesítenek előnyben.