A klímaváltozás miatt több rizs terem, de egyre silányabb beltartalommal
A magasabb szén-dioxid-koncentráció ugyan serkenti a fotoszintézist és a növények növekedését, ám a világ legfontosabb élelmiszerforrásainak számító haszonnövények (rizs, búza, kukorica) esetében ez elsősorban a szénhidrátok (cukor, keményítő) fokozott termelését jelenti, párhuzamosan a fehérjeszintézis csökkenésével.
Az utóbbi pedig azt jelenti, hogy csökken a termények ásványianyag- és vitamintartalma – állítja a Conversation oldalán összefoglalt tanulmányában Kristie Ebie, a University of Washington környezet- és foglalkozás-egészségügyi tanszékének professzora.
A klímaváltozás egészségügyi kockázatait kutató amerikai epidemiológus kínai és japán kollégáival közösen végzett, nemrégiben publikált szántóföldi kísérletei azt mutatták, hogy a jelenleg több mint 600 millió délkelet-ázsiai számára alapélelmiszer, a rizs bővebben terem ugyan a mesterségesen megnövelt széndioxid hatására, beltartalmi értéke viszont jelentősen csökken.
Rizsföldi kísérlet
Ebie és munkatársai a klímakutatásokban 2100-ra előrejelzett 1200 részecske per millió (ppm) szén-dioxid-mennyiséget reprodukáltak úgy, hogy az öntözőberendezésekből nem vízzel, hanem ezzel a gázzal „permetezték” az ültetvényt. (A ppm azt jelzi, hogy az 1 millió összes jelenlévő gázmolekulán belül ekkora a vizsgált gáz molekulaszáma.)
Azt találták, hogy ilyen körülmények között a beérett rizsszemek 17 százalékkal kevesebb B1-vitamint (tiamint), 17 százalékkal kevesebb a B2-vitamint (riboflavin), 13 százalékkal kevesebb B5-vitamint (pantoténsav), és 30 százalékkal kevesebb B9-vitamint (folsav) tartalmaztak, mint a jelenlegi, 400 ppm körüli szén-dioxid-szint mellett nevelt kontrollcsoport termése.
Fehérjéből 10, vasból 8, cinkből pedig 5 százalékkal volt alacsonyabb a szokásosnál a beltartalmi érték, további a növényi szövetek nitrogénszintje is radikálisan csökkent. A kutatók szerint az eredmények azt valószínűsítik, hogy más gabonafélék is hasonlóan reagálnak a légkör megváltozott szén-dioxid-koncentrációjára.
Fokozódó hiánybetegségek
Márpedig a vashiányos táplálkozás köztudottan kóros – szívelégtelenséggel, fejlődési rendellenességekkel járó – vérszegénységhez vezethet, míg a cinkhiány az immunrendszer vészes gyengülését, továbbá terhességi kockázatokat okoz. Nitrogénszűkében csökken a fehérje-, így a vitaminszintézis is, holott tudható, hogy a különféle B-vitaminok szükségesek a szervezet kulcsfontosságú funkcióihoz, például az idegrendszer szabályozásához, az immunrendszer működéséhez vagy a normális embrionális fejlődéshez.
Az amerikai kutató szerint a szén-dioxid-szint emelkedésének élelmiszer-silányító hatásával járó népegészségügyi kockázatok leginkább a szegénységgel és alultápláltsággal küzdő országokat sújtják.