2018-ban a korábbi évekhez képest is felgyorsult az a világméretű trend, amely az eladott műanyag szatyrok számának csökkentésére, hosszabb távon pedig teljes száműzésére irányul. Csak az utóbbi hónapokban Ausztráliában, Chilében és Mumbaiban tiltották be az egyszer használatos műanyag zacskók ingyenes osztogatását, de még a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet is memóban hirdette ki azok betiltását, mivel „komoly fenyegetést jelentenek az emberek és az állatok egészségére”.

A kozmetikumokban, fogkrémekben található mikroszemcsék, a műanyag poharak vagy a szívószálak után tehát a köznyelvben csak nejlonzacskónak hívott termékeket célozza a legújabb környezetvédelmi akcióhullám.

De tényleg jó megoldást jelentenek a sokkal vaskosabb, nagyobb műanyagtartalmú újrahasználható tasakok? És pontosan mennyivel?

A pamut a legjobb, csak ne legyen organikus

A Conversation az életciklus-értékelés nevű vizsgálati módszer felől közelítette meg a kérdést. Ennek során az egyes termékek teljes életciklusát (a nyersanyagtól a gyártáson és a használaton keresztül a hulladék lebomlásáig) vizsgálva mérik fel azok potenciális környezeti hatásait. Figyelembe veszik az előállításukhoz felhasznált újrahasznosított anyagokat, a szállításuk során kibocsátott üvegházhatású gázokat és a rájuk nyomtatott festéket is.

Egy 2018-as dán kutatás szerint egy polipropilén táskát (az ország boltjainak többségében megtalálható újrahasználható tasak) 37-szer, a papírzacskót 43-szor, a pamutból készült táskákat pedig 7100-szor lehet optimálisan újrahasználni, mielőtt, mondjuk, levisszük bennük a szemetet.

Szintén ebből a tanulmányból derül ki: nem mindig felelnek meg a valóságnak az arról kialakult elképzeléseink, hogy mi környezetbarát, és mi nem. A dánok szerint az organikus pamutból készült táskák használata nagyobb környezeti hatással jár, mint amit nem organikus pamutból készítettek.

Egy hét évvel korábbi, a brit Környezetvédelmi Ügynökség (EA) által készített tanulmány ezzel szemben csak a zacskók klímaváltozásra gyakorolt hatását vizsgálta, és azt mérte fel, legalább hányszor kell felhasználni az egyes alternatív szatyrokat, hogy ne váljon környezetszennyezőbbé a használatuk az eldobható zacskókénál. Ez alapján a papírzacskókat 3, az alacsony sűrűségű polietilén szatyrot (a szupermarketek valamivel vastagabb műanyag zacskói) 4, a nem szőtt polipropilén zacskókat 11, a pamut táskákat pedig 131 alkalommal kell minimum újrahasználni.

Ha már van, használjuk

És persze mit érnek az újrahasználható zacskók, ha nem használjuk újra őket? Egy 2014-es amerikai kutatás szerint a keményebb polietilén és a polipropilén zacskók valóban kisebb környezeti hatással járnak, de a megkérdezett vásárlók 40 százaléka a felmérés időpontjában otthon felejtette a tartósabb táskáját, így eldobható szatyrot kényszerült venni.

Idén már többek között Görögországban, Spanyolországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lengyelországban és Törökországban is államilag léptek az egyszer használatos műanyag zacskók betiltásának ügyében, Magyarországon viszont egyelőre annyi történt, hogy a hazai Greenpeace petíciót indított ennek érdekében. Ahogy írják: „a petíció aláírói azt szeretnék, ha Magyarország is csatlakozna a bolygónkat elárasztó egyszer használatos műanyagok elleni küzdelem élharcosaihoz, és 2020-ig beszüntetné az eldobható műanyag szatyrok használatát”.