Viccnek indult, de nemzeti üggyé vált Donald Trump űrhadserege

Augusztus 13-án, a New York-i Fort Drum katonai támaszponton Donald Trump amerikai elnök aláírta a 717 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szóló törvényt, amit a kongresszus korábban túlnyomó többségben elfogadott. Az ironikus módon épp Trump egyik legnagyobb republikánus bírálójáról, John McCainről elnevezett költségvetési törvény ugyan még nem tartalmazza, de Trump egyvalaminek különös figyelmet szentelt a katonák és tisztek előtt elmondott beszédében: az amerikai űrhaderő, a Space Force létrehozásának.

„Külföldi versenytársaink és ellenségeink már megkezdték a világűr felfegyverzését, az új technológiák kifejlesztését az alapvető kommunikációs eszközök rombolására és a műholdak elvakítására. Rövidesen felvesszük velük a versenyt. Zavarni akarják az adásainkat, ami a csatatéri akcióinkat és sok más dolgot is fenyeget. Úgy beelőzzük őket, olyan rövid idő alatt, hogy csak bírjátok követni” – mondta az elnök az aláírás után.

Már 2000-ben is szóba került, de 9/11 közbeszólt

A lépés előzménye egy 2017-es törvényjavaslat, amelyet a Képviselők Háza egyöntetűen, mindkét párt támogatásával szavazott meg. Az eredeti javaslatban, amelyben még csak a légierőn belül működő űrhadtest létrehozását sürgették, az is szerepelt, hogy a Pentagon felelős azért, hogy Oroszország és Kína behozta a technológiai lemaradását az USA-val szemben. Sőt az is, hogy még Elon Musk és Jeff Bezos magáncégei is többet tettek a már csak a GPS miatt is fontos űrbiztonságért, mint a légierő, amelynek ez a feladatai közé tartozik.

Nem ez az első alkalom, hogy az űrhadsereg ötlete komolyan szóba kerül az amerikai törvényhozásban. Először 2000-ben, az akkor még épp ellenzékiként egy hadseregreform-bizottságot vezető Donald Rumsfeld vetette fel, de amikor egy évvel később már George W. Bush kormányának védelmi minisztereként dönthetett volna a reformról, a szeptember 11-i terrortámadás és az azt követő háborúk lesöpörték az űrhadseregre vonatkozó terveket.

Donald Rumsfeld eskütétele 2001-ben, védelmi miniszterként való beiktatásánFotó: Wikimedia Commons/HYUNGWON KANG/THE WHITE HOUSE

Trump közbelép

A 2017-es űrhadtest javaslatával szemben először a légierőért felelős miniszter, Heather Wilson és Donald Trump erős embere, James Mattis védelmi miniszter szólalt fel, majd a Fehér Ház is közleményben állt ki ellene. Aztán eljött 2018 márciusa, amikor egyetlen Trump-nyilatkozattal megváltozott minden: San Diegóban épp a hadsereg tagjai előtt tartott beszédet, amikor kijelentette, hogy új nemzeti űrstratégiára van szükség, amely elismeri, hogy a szárazföldhöz, a levegőhöz és a vízhez hasonlóan a világűr is háborús terület.

Az elnök még azt is elismerte, hogy az egész gyakorlatilag viccnek indult: „az egyik nap szóba is került, mert hihetetlenül nagy munkát végzünk az űrben. Azt mondtam, hogy lehet, hogy új haderőre lenne szükségünk, egy űrhadseregre. Nem is gondoltam igazán komolyan, de aztán azt mondtam, milyen nagyszerű ötlet, lehet, hogy tényleg szükségünk lenne rá.” Júniusban már egyenesen azt mondta a Fehér Házban összegyűlő újságíróknak, hogy egy különálló űrhaderő létrehozására utasítja a Pentagont. „Amikor Amerika védelméről van szó, nem elég az egyszerű amerikai jelenlét az űrben. Amerikai dominanciára van szükség az űrben” – mondta Trump.

Elit osztag és űrparancsnokság

Az Egyesült Államok haderejének jelenleg öt ága van: a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Legutoljára 1947-ben bővítették, amikor a légierőt a szárazföldi hadseregről leválasztva külön ágként fogadták el. Mike Pence alelnök egy hete arról beszélt a Pentagonban, hogy 2020-ra ezek mellé, hatodik haderőnemként vezetnék be az űrhaderőt. Pence elmondása szerint a haderő legjobb embereiből létrehoznak egy elit osztagot az űrbeli műveletekre, valamint egy űrparancsnokság is létrejön, amely az űrháborúkhoz szükséges doktrínák és taktikák kidolgozásáért felel majd.

Donald Trump, mögötte Mike PenceFotó: RON SACHS/Picture-Alliance/AFP

Jól látható, ahogy az orosz és kínai fenyegetést mantrázó vonal végigfutott a politikusokon, a korábban hevesen tiltakozó Jim Mattis ugyanis a költségvetés aláírása utáni napon már azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van az űrhaderőre, hogy meg tudja védeni magát Oroszországtól és Kínától. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy nem fegyvereket akarnak telepíteni a világűrbe, de önvédelmi célokból elkerülhetetlen egy saját űrhaderő létesítése. Mattis az egész ügyet arra az esetre vezette vissza, amikor Kína 2007-ben egy rakétával semmisítette meg a saját, Föld körüli pályán keringő meteorológiai műholdját – ezt a miniszter egyértelmű üzenetként értékelte 11 év távlatából.

Bár a légierőn belül már így is működik egy 30 ezer fős űrparancsnokság, amely 1982 óta látja el az űrutazással, navigációval, műholdas kommunikációval és rakétafigyelmeztetésekkel kapcsolatos feladatokat, az űrkutatók szerint aktuálissá vált leválasztani ezeket a feladatokat a légierőről. Michael Dodge, az Észak-Dakotai Egyetem űrkutatási tanszékének docense szerint „olyan szinten függővé váltak a mindennapi tevékenységeink a világűrtől, hogy szükségesünk van egy olyan erőre, amely képes csak erre a területre koncentrálni”. Dodge szerint ráadásul ha még ma nem is fenyegeti az Egyesült Államokat űrbeli veszély, hiba lenne megvárni, amíg az ellenséges országok ténylegesen elérik azt a technológiai szintet, hogy támadásokat indítsanak például az amerikai katonai műholdak ellen.

Populista űrhadseregre populista ellenérvek

Az űrhaderő legitimációját növeli, hogy a képviselőház stratégiai erőkért (így az űrvédelemért is) felelős albizottságának republikánus elnöke, az alabamai Mike Rogers, valamint a legmagasabb rangú demokrata tagja, a tennessee-i Jim Cooper is a kezdetektől fogva támogatja az ötletet. Az űrhadsereget Trump populista húzásaként beállító demokraták pedig csak hasonlóan populista érvekkel tiltakoznak ellene – Bernie Sanders vermonti szenátor például azt írta a Twitteren: „talán, csak talán arra kellene koncentrálnunk, hogy a honfitársaink ne haljanak bele az egészségbiztosítás hiányába, mielőtt elkezdünk milliárdokat költeni a világűr felfegyverzésére”.

Híres űrhajósok is kommentálták már a bejelentést, igaz, az ő körükben nincs teljes egyetértés. A Nemzeti Űrtanács újraélesztéséről szóló Trump-beszéd közben vágott arcaival mémmé vált Buzz Aldrin most a kormány mellé állt, amikor Pence bejelentését az „egy hatalmas lépés a jó irányba” szövveggel retweetelte, a NASA ikerkísérleteiben részt testvérével részt vevő Mark Kelly azonban azt írta a közösségi oldalon, hogy „ez egy hülye ötlet. A légierő pont ezt csinálja. Ez a dolguk. Mi a következő, a tengeralattjáróknak létrehoznak egy 7. ágat, és tengeralatti haderőnek nevezik el?”.

A Bloomberg eközben arról ír, hogy ugyan nem kell nekimenni Trumpnak, amiért egy, a jövőben valóban lehetségessé váló problémával fel akarja venni a harcot, de akkor már inkább egy jelenleg is zajló támadássorozattal kellene kezdeni valamit, és létrehozni a kiberhaderőt. A lap szerint ezen a területen Oroszország és Kína mellett többek közt Irán és Észak-Korea is olyan kapacitással rendelkezik, amely ellen már nem megoldás a haderő különböző ágai által delegált csapatok esetenkénti fellépése.

Ha Trump elnök akar maradni, fontos az űrhaderő sikere

Hogy mennyire fontos Donald Trumpnak az épp a következő elnökválasztás évére, 2020-ra időzített űrhaderő létrehozása, azt jól jelzi, hogy Trump újraválasztási kampányának menedzsere, Brad Parscale a napokban egy körlevélben jelentette be, hogy hamarosan elkezdik a Space Force logós termékek árusítását. Persze ehhez először meg kell állapodni az űrhaderő emblémájában – szerencsére erre már készítettek is néhány tervet.

Az űrhaderő logójavaslataiFotó: Trump 2020

A hivatalos verzió szerint persze az egésznek köze sincs a két év múlva esedékes választásokhoz, az egész a világbékéért van. Ahogy Pence mondta: „Amerika mindig is a békéért fog küzdeni, úgy az űrben, ahogy a földön, de a történelem igazolja, hogy békét csak erővel lehet elérni. A világűrben pedig az Egyesült Államok Űrhadereje lesz ez az erő az előttünk álló években.”

Amíg viszont ténylegesen is beindul a projekt (állítólag az év végére már feláll egy előkészítő űrparancsnokság), addig Trump és Pence kénytelen lesz elviselni az újabb, véget nem érő mémáradatot az egyelőre valóban meseszerűen hangzó űrhadseregről.

Korábbi cikkek a Qubiten a fokozódó űrhelyzetről: