A Donald Trump kedvére átalakított NASA elsődleges célja, hogy a világűrben is Amerika legyen az első, és az ehhez vezető út Mike Pence alelnök áprilisi beszéde szerint az, hogy 1972 óta először ismét embert küldjenek a Holdra, majd pedig elsőként hódítsák meg a Marsot.

A Pew Research Center (PRC) reprezentatív felmérése szerint azonban az amerikaiak túlnyomó többsége nem kér a populista űrversenyből: bár 72 százalékuk egyetért azzal, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell játszania a világűr felfedezésében, csak 13 százalékuk tartja az űrügynökség kiemelten fontos céljának, hogy embereket küldjön a Holdra, 18 százalékuk pedig azt, hogy a Marsra utazzanak az amerikai űrhajósok.

Ezzel szemben az amerikaiak 62 százaléka szerint a NASA legfőbb feladatai közé tartozik a Földet veszélyeztető aszteroidák és egyéb objektumok megfigyelése, a legnagyobb arányban (63 százalék) pedig a bolygó éghajlati rendszerének ellenőrzését tartják prioritást élvező célnak. Utóbbi azért különösen fontos, mert az átszabott NASA vezetőjének azt a Jim Bridenstine-t nevezték ki, aki Trump-hűségéhez méltóan szinte teljes politikai pályafutása során tagadta a klímaváltozást.

A NASA-főnök már hisz a klímaváltozásban, de ennyi nem elég

Ugyan Bridenstine 2018 májusában már azt mondta, hogy nézetei megváltoztak, és már teljes mértékben elfogadja, hogy létezik az emberi cselekvés okozta klímaváltozás, ez a gyakorlatban szinte semmit nem jelent, hiszen a kormány álláspontja változatlan. A Fehér Ház már többször belengette a NASA földtudományi programjainak leállítását vagy költségvetésük jelentős csökkentését, de az egyébként republikánus többségű Kongresszus rendíthetetlenségének köszönhetően egyelőre csak egy olyan kutatási programot tudott ellehetetleníteni, amely a klímaváltozással kapcsolatos.

Egy márciusban aláírt költségvetési megállapodásban már nem szerepelt a NASA Carbon Monitoring System (CMS) nevű programjának évi 10 millió dolláros támogatása (ami egyébként elenyésző hányada az űrhivatal teljes költségvetésének). A CMS az űrügynökség számos üvegházhatású gázokat mérő kutatásainak eredményeit gyűjtötte egybe, így nagy felbontású modelleken keresztül tudták megfigyelni, hogyan áramlik a szén-dioxid a földön, a bioszférában, az óceánokban vagy az atmoszférában, ezzel pedig hatékonyabban tudtak választ adni az olyan kihívásokra, mint a klímaváltozás vagy a földterületekkel való gazdálkodás változása.

A NASA egyik szóvivője szerint a meglévő támogatásokat még felhasználhatják a CMS kutatói, de új összegek kifizetésére már nem lesz lehetőség – a szóvivő a tudományos költségvetésen belüli prioritások változásával indokolta a program megszüntetését.

A NASA költségvetése pont a népakarat ellenkezőjét tükrözi

A NASA 2018-as költségvetésének (19,1 milliárd dollár) eloszlása a közvélemény prioritásainak teljes ellentétét mutatja. A büdzsé legnagyobb részét arra az évenként 4 milliárd dollárba kerülő programra költik, amely a mélyűri repülésre tervezett Orion űrhajó, annak hordozórakétája, a Space Launch System és az egész kilövőállomás fejlesztését foglalja magában. A NASA emberes felfedezéseit támogató műveletei a költségvetés 45 százalékát teszik ki (8,6 milliárd dollár), míg a büdzsé 28 százalékából (5,4 milliárd dollárból) működő tudományos részleg ugyan az előző évhez képest több pénzből gazdálkodhat, de az emelések pont a földtudományi programokat nem érintették.

„Igen meglepőnek találtuk az eredményeket” – mondta az Ars Technicának a kutatás vezetője, Cary Funk. A meglepődés nem véletlen, az emberes űrmissziók mindig is a NASA működésének leglátványosabb eseményei voltak, ráadásul az ügynökség kommunikációjában is egyre nagyobb szerepet kaptak az utóbbi időben a tervezett Hold- és Mars-küldetések, ahogy az alábbi ábrából kiderül, mégis „Az is érdekes, hogy a múltból nincsenek hasonló adataink. Korábban nem nagyon kérdeztük meg a közvéleményt az ügynökség feladatairól” – tette hozzá Funk.

Az űrrobotokból még így sem kérnek az amerikaiak

A PRC kutatásából az is kiderült, hogy az amerikai közvélemény meglehetősen konzervatív az űrkutatás terén: 65 százalékban válaszolták azt, hogy a magántulajdonú űrcégek térnyerése ellenére a NASA-nak továbbra is nagy szerepet kell vállalnia az amerikai űrkutatásban, és 58 százalékban gondolják úgy, hogy az emberes missziók továbbra is létfontosságúak a világűrben zajló kutatásokban annak ellenére, hogy már rengeteg feladatot robotok is meg tudnak oldani, ráadásul jóval olcsóbban.

A közvélemény-kutatás során 2541 amerikai állampolgárt kérdeztek meg március 27. és április 9. között, a minta a teljes amerikai felnőtt lakosságra reprezentatív.

További NASA-val kapcsolatos cikkek a Qubiten: