20 év után végre fellőtték a műholdat, amely „látja” a szeleket

Augusztus 22-én lőtték fel az űrbe a szél istenéről, Aioloszról elnevezett műholdat Francia Guyanából, Kourouból. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) egy 1999 óta tartó küzdelmes időszak végére ért, akkor tűzték ki ugyanis célul egy olyan műhold építését, amely átfogó adatokat képes szállítani a Föld szeleiről.

Az Aeolus ultraviola fénysugárral bombázza a Föld légkörét, majd a visszaverődő fényt egy nagyméretű teleszkóp segítségével elemzi. A sugár a légkör gázrészecskéiről és a szél által sodort porról verődik vissza, ezt gyűjti össze és küldi vissza a Földre a műhold. 

A küldetést három évre tervezik, de ha sikeresnek bizonyul, további hasonló szatelitek állhatnak pályára – igaz, ezeket valószínűleg már nem az ESA fogja finanszírozni, hanem vagy az európai meteorológiai műholdakat fenntartó Eumetsat, vagy az Európai Bizottság űrprogramja, a Copernicus, de lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Kína is érdeklődik majd a megfigyelések folytatása iránt. A technikát már eddig is alkalmazták repülőgépes megfigyelésekhez, de ez az első eset, hogy az egész Földre kiterjed a vizsgálat.

Megtudhatjuk, honnan fúj a szél

A meteorológusok a szelek alaposabb megértésétől az előrejelzések pontosabbá tételét várják: úgy számolnak, hogy a trópusi területeken akár 15 százalékkal is pontosabbak lehetnek a jóslatok, de a mérsékelt égövön is 2-4 százalékos javulást várnak az Aeolus adataitól. Lars Isaksen, az European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF, Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ) meteorológusa szerint bár a laikusok számára igen kevésnek tűnhet a 2 százalékos pontosítás, különösen, ha egy 480 millió eurós projektről van szó, a haszna is milliókban mérhető.

A műhold nem képes méréseket végezni, ha felhős az ég, így a ciklonok megfigyelésében nem tudják majd használni, de jól megfigyelhetik vele például a szaharai homok útját a Föld szelein. Az Aeolus lézereit szeptemberben kapcsolják be, az első adatokat 2019 januárjában várják, ezeket már áprilisban beépítik az előrejelzésekre. A kutatók célja hosszabb távon, hogy a műhold által gyűjtött adatok három órán belül eljussanak a meteorológusokhoz, akik így gyorsabban és pontosabban tudják megjósolni, hogy milyen idő lesz – például nagyobb biztonsággal lehet majd megállapítani, hol számíthatunk hirtelen heves viharokra.

Még többet az időjárás-előrejelzés technológiájáról:

SzÍvós munkával hasznos szörnyet szült Eduard Pernkopf, a mániákus náci orvos

Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Készítője az a dékán, aki 1938-ban a dolgozók 77 százalékát kirúgatta a Bécsi Egyetem orvosi karáról. Bár a munkához a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használták fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.