A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
A világon még sehol sem végeztek ehhez hasonlóan átfogó kutatást a témában. A nemzetközi kutatócsoport úttörő munkáját Vincze Orsolya, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa vezette; a témával foglalkozó tanulmányt a Nature-ben publikálták.
A mindössze egy hónapig tartó, de a túlélés szempontjából létfontosságú szoptatás jelentős evolúciós költséggel jár, ezért az anyaállat létérdeke, hogy csak saját borját táplálja, állapították meg a University of California tengerbiológusai.
A részeg állatokról szóló vicces anekdoták mögött viszonylag kevés a tudományos tény – az elefántról például eddig azt tartották, hogy egyszerűen nem tud elég erjedt gyümölcsöt magához venni ahhoz, hogy lerészegedjen, mert túl nagy. Most kiderült, hogy az elefánt igenis képes berúgni, a magyarázat a génekben rejlik.
Az állat egyedi jellemzői az után alakulhattak ki, hogy Madagaszkár szigetté vált, így az Adalatherium hui izoláltan fejlődhetett közel 20 millió éven keresztül.
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
Kétszer annyi faj megy át a változó koron, mint eddig hitték. Egyik sem az ember közeli rokona.