Tizenkét éve látták utoljára, eleve is nagyon kevés volt belőlük, és nem biztos, hogy él még valahol szaola, azaz vietnámi antilop.
A dinoszauruszok árnyékában élő, jobbára nekik táplálékul szolgáló kisemlősök igyekeztek eltűnni, és ebben a tompa, szürkésbarna szín volt segítségükre.
Lényegében egyfajta védekező rendszer lép működésbe a szőrös emlősöknél, ha víz éri őket, és ettől kezdenek rázkódni.
Mi a közös a macskákban, a nyulakban, a vízilovakban, a vombatokban, a tasmán ördögökben és a hangyászsünökben?
Egy friss kutatás szerint az emlősöknél a homoszexuális viselkedés hozzásegíthet a társas kapcsolatok megerősítéséhez és a konfliktusok mérsékléséhez, így evolúciósan adaptív lehet.
Ha igaznak bizonyul a vadászok által leölt bálnák hormonjainak vizsgálata, a jelenlegi csúcstartó afrikai elefánt elbújhat a 22 hónapos vemhességével.
Lengyelországban macskák, Finnországban rókák lettek madárinfluenzásak, Nagy-Britanniában két ember is megbetegedett. A virológusok szerint nem kellene hagyni, hogy a kórokozó megszokja az emlősöket.
Spanyol evolúcióbiológusok a páratlanujjú patások mára kihalt családjának törzsfejlődése alapján találtak magyarázatot a 16 millió év alatt széles körben végbement döbbenetes magasság- és tömegnövekedésre.
A legújabb összehasonlító vizsgálatok szerint az erszényesek stratégiája nem átmenet, hanem olyan komplex fejlődés eredménye, amely egyedülállóan specializált mintát képvisel a földi állatvilágban.
A brit járványügyi szakértők szerint pánikra semmi ok, de azért gyakrabban tesztelik majd H5N1-re az emlősöket és az embereket is.
A legnagyobb testű szárazföldi emlős szervezetében a rák kialakulását gátló gén, a p35 húsz másolata található meg, míg az emberében csak egyetlenegy. Az elefántokat vizsgáló nemzetközi kutatás az emberben kialakuló rák legyőzéséhez is közelebb visz.
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
A világon még sehol sem végeztek ehhez hasonlóan átfogó kutatást a témában. A nemzetközi kutatócsoport úttörő munkáját Vincze Orsolya, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa vezette; a témával foglalkozó tanulmányt a Nature-ben publikálták.
A mindössze egy hónapig tartó, de a túlélés szempontjából létfontosságú szoptatás jelentős evolúciós költséggel jár, ezért az anyaállat létérdeke, hogy csak saját borját táplálja, állapították meg a University of California tengerbiológusai.
A részeg állatokról szóló vicces anekdoták mögött viszonylag kevés a tudományos tény – az elefántról például eddig azt tartották, hogy egyszerűen nem tud elég erjedt gyümölcsöt magához venni ahhoz, hogy lerészegedjen, mert túl nagy. Most kiderült, hogy az elefánt igenis képes berúgni, a magyarázat a génekben rejlik.