Írd be a városodat, és tudd meg, mennyivel lett melegebb a születésed óta

Csodálatos infografikán tanulmányozhatja bárki, milyen hatással volt városa átlagos hőmérsékletére a globális felmelegedés, mióta megszületett. A New York Times infografikájából például kiderül, hogy egy budapesti születésű negyvenéves magyar kisgyermekkorában évente legfeljebb 3 kánikulai nappal kellett számolni átlagosan. Mára a 32 fokos hőséget meghaladó napok száma évente ennek a négyszerese. 

Így nőtt a kánikulai napok száma Budapesten az utóbbi 40 évbenFotó: New York Times

A New York Times megbízásából a számításokat végző Climate Impact Lab klímaváltozást kutató laboratórium kalkulációja szerint az évszázad közepére pedig ez jó eséllyel tovább duplázódik. A magyar fővárosban 2050 körül már legalább nyolcszor annyi kánikulai nap lesz évente, mint 80 évvel korábban.

Délen a helyzet fokozódik

A trópusi éghajlaton, például az indonéziai Jakartában vagy a mexikói Cancúnban élők már negyven éve is kánikulában töltötték az év felét. Újabb negyven év múlva viszont már a kétharmadát, 8 hónapot fognak izzadni a 32 Celsius-fok feletti hőségben. A mediterrán térségben élők számára jóformán az egész nyár elviselhetetlenül meleg lesz majd. Az egyre tovább tartó hőhullámok különösen az időseket, a csecsemőket és a krónikus betegséggel élőket veszélyeztetik, de nem kíméli például a szabadban dolgozó fizikai munkásokat sem.

A mérsékelt övi éghajlaton, pláne a trópusokon élők eddig is tudták, mi fán terem a kánikula, emiatt sokakban nem is tudatosul, mennyire más lett gyerekkoruk óta a klíma. Sokan úgy vélik, csak megszépültek az emlékeik, miközben a gyerekkori nyarak valójában nem is voltak sokkal hűvösebbek. A világ egyes tájain azonban nemigen lehet az emlékezetkiesés számlájára írni az időjárási viszonyok megváltozott érzékelését.

Ezért is olvad a permafroszt

A szibériai Verhojanszkban vagy az attól dél-keletre, Oroszország tengermelléki területén fekvő Vlagyivosztokban negyven évvel ezelőtt gyakorlatilag ismeretlen volt a kánikula. Manapság viszont évente legalább egy kánikulai nap biztos van, a 29-30 Celsius-fokos napok pedig kis túlzással már meglepetésszámba sem mennek. Újabb negyven év múlva akár már hetekig is el lehet majd lenni fürdőruhára vetkőzve a Csendes-óceán vlagyivosztoki strandjain. Más kérdés, hogy a zavartalan napfürdőzés ez esetben a leégésen kívül is kellemetlen következményekkel járhat.

A szakemberek a globális felmelegedés egyik legnagyobb veszélyének ugyanis a szibériai altalaj kiolvadását tartják, ami nemcsak a széndioxid és más üvegházhatású gázok felszabadulását gyorsíthatja fel exponenciálisan, hanem a gázmolekulákkal együtt palackból szabaduló szellemek módjára kelhetnek világ körüli útra halálos járványokat okozó vírusok is. Minél hosszabb időre kúszik 20, pláne 30 fok fölé a hőmérséklet a környéken, annál nagyobb veszély leselkedik a Szibériában élőkre, és nem csak rájuk.

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.