Írd be a városodat, és tudd meg, mennyivel lett melegebb a születésed óta

Csodálatos infografikán tanulmányozhatja bárki, milyen hatással volt városa átlagos hőmérsékletére a globális felmelegedés, mióta megszületett. A New York Times infografikájából például kiderül, hogy egy budapesti születésű negyvenéves magyar kisgyermekkorában évente legfeljebb 3 kánikulai nappal kellett számolni átlagosan. Mára a 32 fokos hőséget meghaladó napok száma évente ennek a négyszerese. 

Így nőtt a kánikulai napok száma Budapesten az utóbbi 40 évbenFotó: New York Times

A New York Times megbízásából a számításokat végző Climate Impact Lab klímaváltozást kutató laboratórium kalkulációja szerint az évszázad közepére pedig ez jó eséllyel tovább duplázódik. A magyar fővárosban 2050 körül már legalább nyolcszor annyi kánikulai nap lesz évente, mint 80 évvel korábban.

Délen a helyzet fokozódik

A trópusi éghajlaton, például az indonéziai Jakartában vagy a mexikói Cancúnban élők már negyven éve is kánikulában töltötték az év felét. Újabb negyven év múlva viszont már a kétharmadát, 8 hónapot fognak izzadni a 32 Celsius-fok feletti hőségben. A mediterrán térségben élők számára jóformán az egész nyár elviselhetetlenül meleg lesz majd. Az egyre tovább tartó hőhullámok különösen az időseket, a csecsemőket és a krónikus betegséggel élőket veszélyeztetik, de nem kíméli például a szabadban dolgozó fizikai munkásokat sem.

A mérsékelt övi éghajlaton, pláne a trópusokon élők eddig is tudták, mi fán terem a kánikula, emiatt sokakban nem is tudatosul, mennyire más lett gyerekkoruk óta a klíma. Sokan úgy vélik, csak megszépültek az emlékeik, miközben a gyerekkori nyarak valójában nem is voltak sokkal hűvösebbek. A világ egyes tájain azonban nemigen lehet az emlékezetkiesés számlájára írni az időjárási viszonyok megváltozott érzékelését.

Ezért is olvad a permafroszt

A szibériai Verhojanszkban vagy az attól dél-keletre, Oroszország tengermelléki területén fekvő Vlagyivosztokban negyven évvel ezelőtt gyakorlatilag ismeretlen volt a kánikula. Manapság viszont évente legalább egy kánikulai nap biztos van, a 29-30 Celsius-fokos napok pedig kis túlzással már meglepetésszámba sem mennek. Újabb negyven év múlva akár már hetekig is el lehet majd lenni fürdőruhára vetkőzve a Csendes-óceán vlagyivosztoki strandjain. Más kérdés, hogy a zavartalan napfürdőzés ez esetben a leégésen kívül is kellemetlen következményekkel járhat.

A szakemberek a globális felmelegedés egyik legnagyobb veszélyének ugyanis a szibériai altalaj kiolvadását tartják, ami nemcsak a széndioxid és más üvegházhatású gázok felszabadulását gyorsíthatja fel exponenciálisan, hanem a gázmolekulákkal együtt palackból szabaduló szellemek módjára kelhetnek világ körüli útra halálos járványokat okozó vírusok is. Minél hosszabb időre kúszik 20, pláne 30 fok fölé a hőmérséklet a környéken, annál nagyobb veszély leselkedik a Szibériában élőkre, és nem csak rájuk.