Brutális sugárdózis fenyegeti a Marsra utazó asztronautákat

A jelenlegi eszközökkel fél évig tart elérni a Marsot. „A bolygóközi térben a Naprendszeren kívülről érkező galaktikus kozmikus sugárzás (galactic cosmic radiation, GCR) jelenti a legnagyobb veszélyt az asztronauták szervezetére. Az oda- és a visszaút 12 hónapja alatt elszenvedett sugárterhelés 60 százaléka annak, amit egy ember károsodás nélkül egész élete során kibír” – figyelmeztet az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye. A múlt héten Berlinben megtartott Európai Bolygótudományi Konferencia után kiadott sajtóanyag a bolygót az emberes küldetések előtt robotokkal feltérképező Exomars expedíció eddigi eredményeit ismerteti.

A 2016-ban az ESA és az orosz Roszkozmosz közös programjában útjára indított Trace Gas Orbiter fedélzetén elhelyezett Liulin-MO sugárzásmérő berendezés adatainak kiértékelését végző Jordanka Szemkova bolgár asztrobiológus szerint a bolygóközi térben az egységnyi idő alatti sugárdózis több százszor nagyobb, mint a Földön vagy a Nemzetközi Űrállomáson.

Az Exomars szállító és leszálló egységének fantáziarajzaFotó: ESA

A Föld mágneses erőtere – mint az az amerikai űrügynökség, a NASA ikerkutatásából is kiderült – a közeli űrben tartózkodóknak is védelmet nyújt, a felszínen pedig az atmoszféra tovább erősíti a magnetoszféra sugárzáscsökkentő hatását. Ám ez védelem a bolygóközi térben nem érvényesül, a nagy energiájú töltött részecskékből és egyebek mellett nagy energiájú gammasugarakból összeálló kozmikus sugárzással szembeni pajzsot pedig még nem sikerült megalkotni. 

A Smithonian kommentárja szerint így viszont a Marsra tartó, illetve onnan visszatérő asztronauták tizenötször nagyobb sugárterhelésnek lennének kitéve, mint a nukleáris erőművek legrizikósabb helyein dolgozók. A kozmikus sugárzás ráadásul nem csupán a daganatos megbetegedések kockázatát növeli. A NASA kutatói egy tavaly áprilisban megjelent tanulmányukban az alvásproblémáktól és a szem-kéz koordináció zavaraitól a szív- és érrendszerei elváltozásokon át a szürkehályogig sorolták a lehetséges következményeket. 

Az asztrobiológusok szerint a kitettség a Marsra érve sem szűnik meg, bár a mérési adatok szerint a sugárterhelés mértéke a felére azért lecsökken.

Marsonauták a Mars felszínén a Földről elképzelveFotó: Steven Hobbs/leemage

De hogy pontosan mekkora a GCR-szint a felszínen, azt csak az Exomars expedíció következő etapjának kiértékelése után lehet megmondani. 

A Naprendszeren kívülről érkező galaktikus kozmikus sugárzás közelebbi megismerésében magyar kutatók is részt vesznek. A Qubiton hétfőn számoltunk be arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának dózismérőit viszi magával a NASA Orion űrhajója első, egyelőre ember nélküli Hold körüli próbarepülésére.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.