Brutális sugárdózis fenyegeti a Marsra utazó asztronautákat
A jelenlegi eszközökkel fél évig tart elérni a Marsot. „A bolygóközi térben a Naprendszeren kívülről érkező galaktikus kozmikus sugárzás (galactic cosmic radiation, GCR) jelenti a legnagyobb veszélyt az asztronauták szervezetére. Az oda- és a visszaút 12 hónapja alatt elszenvedett sugárterhelés 60 százaléka annak, amit egy ember károsodás nélkül egész élete során kibír” – figyelmeztet az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye. A múlt héten Berlinben megtartott Európai Bolygótudományi Konferencia után kiadott sajtóanyag a bolygót az emberes küldetések előtt robotokkal feltérképező Exomars expedíció eddigi eredményeit ismerteti.
A 2016-ban az ESA és az orosz Roszkozmosz közös programjában útjára indított Trace Gas Orbiter fedélzetén elhelyezett Liulin-MO sugárzásmérő berendezés adatainak kiértékelését végző Jordanka Szemkova bolgár asztrobiológus szerint a bolygóközi térben az egységnyi idő alatti sugárdózis több százszor nagyobb, mint a Földön vagy a Nemzetközi Űrállomáson.
A Föld mágneses erőtere – mint az az amerikai űrügynökség, a NASA ikerkutatásából is kiderült – a közeli űrben tartózkodóknak is védelmet nyújt, a felszínen pedig az atmoszféra tovább erősíti a magnetoszféra sugárzáscsökkentő hatását. Ám ez védelem a bolygóközi térben nem érvényesül, a nagy energiájú töltött részecskékből és egyebek mellett nagy energiájú gammasugarakból összeálló kozmikus sugárzással szembeni pajzsot pedig még nem sikerült megalkotni.
A Smithonian kommentárja szerint így viszont a Marsra tartó, illetve onnan visszatérő asztronauták tizenötször nagyobb sugárterhelésnek lennének kitéve, mint a nukleáris erőművek legrizikósabb helyein dolgozók. A kozmikus sugárzás ráadásul nem csupán a daganatos megbetegedések kockázatát növeli. A NASA kutatói egy tavaly áprilisban megjelent tanulmányukban az alvásproblémáktól és a szem-kéz koordináció zavaraitól a szív- és érrendszerei elváltozásokon át a szürkehályogig sorolták a lehetséges következményeket.
Az asztrobiológusok szerint a kitettség a Marsra érve sem szűnik meg, bár a mérési adatok szerint a sugárterhelés mértéke a felére azért lecsökken.
De hogy pontosan mekkora a GCR-szint a felszínen, azt csak az Exomars expedíció következő etapjának kiértékelése után lehet megmondani.
A Naprendszeren kívülről érkező galaktikus kozmikus sugárzás közelebbi megismerésében magyar kutatók is részt vesznek. A Qubiton hétfőn számoltunk be arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának dózismérőit viszi magával a NASA Orion űrhajója első, egyelőre ember nélküli Hold körüli próbarepülésére.
