A NASA OSIRIS-REx kisbolygószondája által 2023-ban Földre juttatott törmelék az élethez nélkülözhetetlen molekulákban valaha látott leggazdagabb, kozmikus forrásból származó minta.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.
Egy friss kutatás előzetes eredményei 53-210 ezer évvel ezelőtti vulkáni tevékenységre utalnak a Mars egy régiójában, a NASA felszínen dolgozó InSight szondája pedig nemrég ugyanerről a helyről származó rengéseket érzékelt.
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?
A csillagászok után most az asztrobiológusok is összeírták, melyek a NASA legfőbb teendői az idegen életformák és az élhető bolygók keresésében.
Az oda- és a visszaút során a teljes emberi életciklusban elviselhető sugárterhelés 60 százalékának lennének kitéve a Marsra utazó asztronauták. A múlt héten Berlinben rendezett bolygótudományi konferencián elemezték a kockázatokat.