Minden harmadik magyar háztatásban van legalább egy kutya, mi vagyunk az egyik legnagyobb ebtartó nemzet

A magyarok 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, és ez az adat egyúttal azt is jelenti, hogy több mint 3 millió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket – derül ki a Cofidis hitelintézet szponzorálásával a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített, szerdán publikált magyarországi kutyaösszeírásból

A Statista 2017-es összesítése szerint a magyarok 33 százaléka tart kutyát, ezzel Magyarország a 7. helyen áll a kutyával felszerelt háztartásokat tekintve Románia (45%), Csehország (41%), Lengyelország (38%), Litvánia (37%), Portugália (36%) és Írország (34%) mögött.

Fotó: https://www.cofidis.hu/kutyaszemmel

 A friss hazai jelentésből kiderülnek a részletek is: ezek szerint Magyarországon az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség, itt a háztartások 45 százalékában él legalább egy Canis lupus familiaris egyed, Észak-Magyarországon és a Dunántúlon ez az arány 34 százalék, míg Közép-Magyarország a legszegényebb kutyában, mindössze 28 százalékkal. A községekben gyakoribb a kutyás háztartás (49 százalék), mint a városokban (33 százalék), vagy Budapesten (22 százalék). 

Fotó: https://www.cofidis.hu/kutyaszemmel

A felmérésből kiderül, hogy a diplomások és a legmagasabb jövedelmi hányadhoz tartozók 26 százaléka kutyás, és a legnagyobb arányban (43 százalék) a középkorúak közül kerülnek ki az ebtartók. A tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18 százalék).

Fotó: https://www.cofidis.hu/kutyaszemmel

A kutatás a magyarországi menhelyeket is feltérképezte. A menhelyvezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az állatok menhelyre kerülésének oka 70 százalékban a kóborlás, vagyis a gazdátlanság. 28 százalékban a felelőtlen választás miatt kerülnek a kutyák erre a sorsra, sokan ugyanis nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.

Fotó: https://www.cofidis.hu/kutyaszemmel

Az is kiderült, hogy a magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint maguk az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72 százalék), az anyagi jellegű problémák (34 százalék), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18 százalék). A menhelyek szerint viszont a legégetőbb a pénz- és a szakemberhiány (66 százalék), a zsúfoltság (50 százalék), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége (34 százalék). 

A menhelyekhez a legtöbb támogatás magászemélyektől (84 százalék) és a civil szervezetektől (72 százalék) érkezik, míg a cégek (40 százalék) a harmadik helyen állnak a listán; őket követik az önkormányzatok (36 százalék ), a celebek (14 százalék ) és végül az állam (2 százalék ).

A Qubit – a teljesség igénye nélkül – az alábbi cikkekben foglalkozott a különféle kutyakutatásokkal:


Fénnyel mozgattak tárgyakat a Caltech mérnökei

Az optikai csipesz megalkotói tavaly kaptak Nobel-díjat, a technológiát mikroszkopikus tartományban lehetett használni. Eddig. A Caltech mérnökeinek sikerült szemmel látható tárgyakat lézerfénnyel lebegtetni, és máris üzemanyag nélkül repülni képes repülőgépekről, űrsiklókról álmodnak.

Kunyhók, mozik, múzeumok

Mi történik a nem művészek által létrehozott audiovizuális hordozókon létező tartalmakkal? Hogyan küzdenek a gyűjtésük, tárolásuk, megőrzésük és közzétételük kérdésével például a néprajzi és történeti múzeumok? Ha érdekelnek a válaszok, várunk az Örökség esték következő, kilencedik alkalmán március 21-én, csütörtökön 18 órakor az ELTE bölcsészkarán.