Nincs Isten – jelentette ki Stephen Hawking a halála után fél évvel megjelent könyvében

„Nincs Isten, a világegyetemet pedig nem irányítja senki. Az emberek évszázadokon keresztül azt gondolták, hogy a hozzám hasonló, súlyos fogyatékossággal élő embereket Isten sújtja valamiféle átokkal. Én jobb szeretném hinni, hogy mindez másképp, a természet törvényeivel is magyarázható” – írta tegnap megjelent könyvében, állítólag, Stephen Hawking.

A kötetet, melyben tíz nagy kérdésre ad rövid, tömör válaszokat, az idén március 14-én elhunyt Hawking kezdte el, de befejezni már nem tudta. Ezt megtették helyette a rokonai és munkatársai. Mint állítják, a mű mondanivalója ettől még hiteles, mert Hawking irdatlan mennyiségű tudományos elmélkedését, élete utolsó pillanatáig dokumentált munkáját használták fel a befejezéshez.

A brit fizikuszseni amúgy termékeny szerző volt: 30 év alatt, 1988 és 2018 között számtalan tanulmányt írt, emellett 27 ismeretterjesztő kötete jelent meg, köztük sok magyarul is. Az idő rövid története és más kötetek is több tízmillió példányban fogytak világszerte. 

Hawkingnak a halála után is nem egy korszakalkotónak nevezett elmélete ért meg nyomtatást. Mint azt a Qubiten mi is követtük, a halála után két hónappal megjelent, Thomas Hertog elméleti fizikussal közösen jegyzett tanulmányában az egyetlen pontból kiinduló univerzum és az örökös infláció elméletét cáfolják. Egy másik pedig október elején látott napvilágot, ebben az információs paradoxon megértését kísérelte meg az elméleti fizikus.

Időutazás nincs, de még lehet

Tegnap megjelent könyve elvileg talán tényleg az utolsó lesz, bár tanulmányból is van már utolsó utáni. A Tíz tömör válasz a nagy kérdésekre című kötetben olyan korábban már boncolgatott tételeket lehet újraolvasni a fizikus (és hozzátartozói) értelmezésében, mint például az időutazás vagy a csillagközi kalandozások lehetősége. A bestsellergyanús írásban Hawking például még egyszer, ezúttal talán valóban utoljára leszögezte, hogy mégsem lehet minden kétséget kizáróan cáfolni az időutazás lehetőségét.

Az időutazásról, pontosabban a múltba látogatásról Hawking 2009-ben egyszer már kísérletileg is próbálta lerántani a leplet. Elméletileg eleve vitatta, hogy egy potenciális időutazó vagy annak járműve átvészelné az időugráskor rá ható fizikai erőket. A fizikus a bizonyítás kedvéért mégis hatalmas fogadást rendezett időutazóknak

Rendelt puccos hidegtálakat, pezsgőt, felvette a legjobb szmokingját és várta a vendégeket. Arról is gondoskodott, hogy csalók még véletlenül se jöhessenek: az örök érvényű meghívókat csak a parti kezdete után küldte elektronikusan az éterbe. 2009. június 28-án Stephen Hawking egyedül ücsörgött a pezsgőspoharak között a Cambridge-i Egyetem egyik hatalmas termében, pedig a meghívón a buli helyszínének a GPS-koordinátáit is feltüntette. 

Bár volt, aki felvetette, hogy ez nem jelent semmit, mert esetleg az időutazók léteznek, csak nem kapták meg Hawking meghívóját, például mert azt sem tudták, ki az a Stephen Hawking. Mások szerint azonban ez felettébb valószínűtlen, mert a fizikus olyan örökérvényű elméleteket hagyott maga után a fekete lyukakról vagy épp az univerzum alapvető működésének a törvényszerűségeiről, hogy azt a jövőbeli időutazók szakmai ártalomból is egészen biztosan ismerik.

A legnagyobb hatású elméleteiben például Einstein gravitációs elméletéből kiindulva feltételezte, hogy a világegyetem kialakulásának kezdeti momentuma a szingularitás pillanata lehetett, ami egyúttal a táguló világegyetem elméletét is magyarázza.  Kidolgozta a fekete lyukak működésének négy, a termodinamikai egyenletekhez hasonlóan működő alapelvét. Rámutatott, hogyan veszítik el a fekete lyukak irdatlan energiájukat: a fekete lyukak részecskékkel megtömött sugárzását azóta is Hawking-sugárzásnak nevezik. Kidolgozta az univerzum keletkezésének alternatív elméletét, a kvantumgravitáció teóriáját, és úgy általában véve is újra meg újra átgondolta, szükség esetén cáfolta saját korábbi elméleteit is.

Földön és égen bírálta, akit ért

Töretlenül hitt viszont abban, hogy az emberek rövidesen kifejlesztik azt a technológiát, amellyel a Naprendszerben bárhová könnyedén eljutnak majd. Sőt, Hawking a csillagközi utazgatás megvalósulását sem tartotta kizártnak a nem túl távoli jövőben. Optimizmusa hozzájárulhatott, hogy a Facebook-alapító Mark Zuckerberg is nem kevés pénzt tett arra, hogy az emberiség hamarosan tiszteletét teheti egy messzi-messzi galaxisban.  

Hawking mint hologram egy hongkongi konferenciánFotó: ANTHONY WALLACE/AFP

A halála előtti hetekben Hawking, legalábbis a most megjelent kötet tanúsága szerint, a földhözragadtabb témáktól sem tartotta magát távol. Állítólag élesen bírálta a Brexitet és Donald Trump amerikai elnököt azon túl, hogy néhány éve az előbbiekkel kapcsolatban azt mondta, nem szabad ignorálni a populizmust. Hawking közéleti ügyekben máskor is hitet tett, igaz, főleg a múlt század második felében. És még ez sem mindig biztos: egy Vietnam-ellenes tüntetésen készült 1968-as fotóról például a brit National Portrait Gallery azóta sem győzi tisztázni, hogy a felvételen Vanessa Redgrave színésznő és Tariq Ali író társaságában nem Hawking látható:

Stephen Hawking életét és munkásságát az alábbi cikkekben foglaltuk bővebben össze: