A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
Nobel-díjas brit elméleti fizikus április 8-án rövid betegség után hunyt el skóciai otthonában.
Az elméleti fizikus Richard Feynman már 25 évesen Oppenheimerrel, Teller Edével és Neumann Jánossal dolgozott a Manhattan-terven, de később élvezetes előadásai tették igazán ismertté – na meg a Nobel-díja.
Thomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora a napokban megjelent kötetében részletezi, hogy a részecskefizika által vizsgált mérettartományban egy ilyen objektum nem jelent veszélyt.
Sabine Hossenfelder, Brian Greene, Eric Weinstein és Michael Shermer arra a kérdésre keresik a választ, hogy létrehozható-e egy olyan fizikai elmélet, ami leírja az univerzum alapvető jelenségeit, és ha igen, mi a legjobb út ennek eléréséhez.
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.
Michio Kaku japán-amerikai fizikus és jövőkutató sötét anyagról, fekete lyukakról, húrelméletről és a Naprendszer meghódításáról is képes közérthetően mesélni, és a sci-fiből vett hasonlatoktól sem ijed meg.
Egy japán-amerikai meteorológus, egy német óceánkutató és egy olasz elméleti fizikus kapta megosztva a 2021-es fizikai Nobel-díjakat, amelyeket a komplex fizikai rendszerek úttörő kutatásaiért ítéltek oda.
A rendkívül törékeny, kizárólag elektronokból álló Wigner-kristályban az elektronok olyanok, mint a bezárt hullámok. Valódi áttörés, hogy először sikerült két dimenzióban megfigyelni és megmérni ezt a kvantum-fázisátalakulást – mondta Zaránd Gergely elméleti fizikus, a Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője.
A Nobel-díjas magyar fizikus csaknem 90 éves elméletére újszerű kísérleti módszerrel először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni, ráadásul két független kutatócsoportnak. Mi készteti arra az elektronokat, hogy mozdulatlanná merevedve rácsba rendeződjenek?
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
Elméleti fizikusoknak sikerült kiszámolható hullámhossz alapján létrehozni azt a fényt, amely úgy hatol át az útjába rakott közegen, mintha az ott sem lenne.
Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.
A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.