Az elméleti fizikus Richard Feynman már 25 évesen Oppenheimerrel, Teller Edével és Neumann Jánossal dolgozott a Manhattan-terven, de később élvezetes előadásai tették igazán ismertté – na meg a Nobel-díja.
Thomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora a napokban megjelent kötetében részletezi, hogy a részecskefizika által vizsgált mérettartományban egy ilyen objektum nem jelent veszélyt.
Sabine Hossenfelder, Brian Greene, Eric Weinstein és Michael Shermer arra a kérdésre keresik a választ, hogy létrehozható-e egy olyan fizikai elmélet, ami leírja az univerzum alapvető jelenségeit, és ha igen, mi a legjobb út ennek eléréséhez.
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.
Michio Kaku japán-amerikai fizikus és jövőkutató sötét anyagról, fekete lyukakról, húrelméletről és a Naprendszer meghódításáról is képes közérthetően mesélni, és a sci-fiből vett hasonlatoktól sem ijed meg.
Egy japán-amerikai meteorológus, egy német óceánkutató és egy olasz elméleti fizikus kapta megosztva a 2021-es fizikai Nobel-díjakat, amelyeket a komplex fizikai rendszerek úttörő kutatásaiért ítéltek oda.
A rendkívül törékeny, kizárólag elektronokból álló Wigner-kristályban az elektronok olyanok, mint a bezárt hullámok. Valódi áttörés, hogy először sikerült két dimenzióban megfigyelni és megmérni ezt a kvantum-fázisátalakulást – mondta Zaránd Gergely elméleti fizikus, a Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője.
A Nobel-díjas magyar fizikus csaknem 90 éves elméletére újszerű kísérleti módszerrel először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni, ráadásul két független kutatócsoportnak. Mi készteti arra az elektronokat, hogy mozdulatlanná merevedve rácsba rendeződjenek?
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
Elméleti fizikusoknak sikerült kiszámolható hullámhossz alapján létrehozni azt a fényt, amely úgy hatol át az útjába rakott közegen, mintha az ott sem lenne.
Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.
A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.
Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.