Túlmelegszik a Föld? A sztratoszférába juttatott porral függönyöznék el a Napot

2018.11.27. · tudomány

Évente mindössze 2-2,5 milliárd dollárba kerülne, ha a sztratoszférába juttatott szulfátrészecskékkel homályosítanák el a Napot a klímaváltozás elleni harc jegyében, utánozva ezzel a vulkanikus hamu hatásait – erre jutott legalábbis egy részletes mérnöki elemzés.

Mióta központi témává vált a globális felmelegedés és a vele járó veszélyek, a mérnökök és tudósok újabb és újabb javaslatokkal állnak elő a Föld lehűtésére vagy a hatások mérséklésére – ilyen például az, hogy a Nap és a Föld közé kellene helyezni egy lencsét, ami körülbelül úgy működne, mint egy napszemüveg, és tompítaná a Nap fényét, vagy hogy falat kellene építeni az olvadó sarki jég alá. És ott van az a terv is, amely szerint fehér műanyaggal kellene beborítani a tengerek nagy részét, hogy minél több napsugárzást verjen vissza.

A probléma ezekkel nem csupán a megvalósítás nehézsége, hanem az is, hogy ha történetesen nem is lehetetlen a dolog, az biztos, hogy nagyon drága. Miután a vulkánkitörés ingyen van, és a vulkáni hamu a légkörbe jutva szintén megszűri a napfényt, és hűti a környezetet, egy mérnökcsapat kidolgozott egy erre vonatkozó tervet is – mit sem törődve azzal, hogy az emberiség legszörnyűbb évének kikiáltott 536-ban éppen egy kis vulkáni hamu okozott problémát.

A NASA képe az Eyjafjallajökull vulkán hamufelhőjéről 2010. május 28-án
photo_camera A NASA képe az Eyjafjallajökull vulkán hamufelhőjéről 2010. május 28-án Fotó: JEFF SCHMALTZ/AFP

A kutatók szerint mindenesetre ha port juttatnánk a sztratoszférába, meglepően olcsón lehetne csökkenteni a földi hőmérsékletet.

Ám hiába költséghatékony a dolog, könnyen lehet, hogy nem hozna megoldást a problémára, az ehhez hasonló elképzeléseket ugyanis többen, így közöttük Raymond T. Pierrehumbert klímakutató is egyszerűen őrültségnek tekintik. Ami azt illeti, sokak szerint már maga a geoengineering, vagyis a Föld klímájának „mérnöki finomhangolása” is értelmezhetetlen, veszélyes és káros.

A legfőbb aggodalom érthető: elég egyszer elrontani valamit ahhoz, hogy soha többé ne ronthassunk el már semmit, arról nem is beszélve, hogy hiába közös érdeke a bolygó összes lakójának a klímakatasztrófa elkerülése, nem tudni, hogy a folyamatba történő beavatkozás nem okoz-e jóvátehetetlen károkat az emberiség egy részének, míg valaki más profitál belőle. Van még egy lehetőség, az, hogy mindenki rosszul jár – mindenesetre az összes ilyen technikára igaz, hogy bár modellezhető a működésük, a gyakorlatban senki sem próbálta még ki őket.

A bolygó teljes lakosságát sújtó mellékhatások

Gernot Wagner harvardi közgazdász elmondása szerint az új, vulkanikus felhők mintájára megálmodott hőmérséklet-csökkentő eljárás technikailag kivitelezhető lenne, bár könnyen elsülhetne nagyon rosszul is – viszont cserébe nem lenne drága. Jelenleg évente 500 milliárd dollár körüli összeget fordítanak a felmelegedés visszaszorítását célzó technikákra, a mesterséges porfelhő viszont legfeljebb 2,5 millárdba kerülne.

A geoengineering bírálói szerint az összes ilyen próbálkozás tűzoltásnak számít, és nem segít a probléma valódi okain, csak a tüneteket leplezi el, mások a beavatkozás nem várt következményeitől tartanak. Martin Bunzl, a Rutgers filozófiaprofesszora és klímaszakértője szerint az összes ilyen világméretű beavatkozás komoly, talán feloldhatatlan etikai problémák elé állítja a döntéshozókat: senki nem vállalhatja fel, hogy kipróbál valami ilyesmit, mert míg egy vakcinát lehet egyetlen vagy néhány kiválasztott önkéntesen tesztelni, itt a bolygó teljes lakosságát sújtanák a mellékhatások. A technika támogatói szerint viszont akkora a baj, hogy sürgősen lépni kell, még ennek a kétségbeesett lépésnek is bele kellene férnie.

A csodálatos nevű Eyjafjallajokull kitörése: valami hasonlóra számíthatnánk, csak nagyobban
photo_camera A csodálatos nevű Eyjafjallajökull kitörése: valami hasonlóra számíthatnánk, csak nagyobban Fotó: Robert Harding Premium/robertharding

Operation Dark Storm

Az elképzelés szerint ahhoz, hogy a port a sztratoszférába juttassák, újfajta repülőgépet kellene kifejleszteni, amely húsz kilométer magasan szórná szét a port, de Wake Smith repülőgép-tervező mérnök szerint a jelenlegi technológiából kiindulva ez még megvalósítható lenne. A programban több tízezer felszállással juttatnák el a több millió tonnányi port a légkörbe, ettől pedig azt várnák, hogy tizenöt év alatt másfél fokkal mérséklődjön a felmelegedés.

Mint a geoengineering többi példája, természetesen ez is csak tervként létezik, maguk a mérnökök sem javasolják, hogy ültessék is át ebben a formában a gyakorlatba, valami hasonlót viszont egy globális klímastratégia keretein belül elképzelhetőnek tartanak. Smith szerint jó tudni, hogy ez is egy járható út lehet, még ha nem is ért vele mindenki egyet.

Egy hasonló megoldás része a Mátrix-mondakörnek is, az eredettörténet szerint az emberek az Operation Dark Storm keretében azért sötétítették el repülőkről szórt bombákkal az eget, hogy elvágják fő energiaforrásuktól, a Naptól az öntudatra ébredt és veszélyes ellenséggé vált robotokat. A folytatást tudjuk.

link Forrás

Egyvalami viszont még a bírálók szerint is biztos: már magában az, hogy ilyen nagyívű terv létrejöhetett, és a világ vezető egyetemein is hasonló megoldásokon gondolkoznak, jól mutatja, hogy mekkora problémát is jelent a klímaváltozás.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás