10 éves a Bitcoin

A földkerekség leghíresebb kriptovalutája, a Bitcoin történetét annyi rejtély övezi, hogy azon már meg sem lehet lepődni, hogy a digitális fizetési rendszer születésnapjának meghatározásában sem tudnak megegyezni a kriptovaluta-hívők. A legelső írásos emlékünk róla a bitcoin.org domain 2008. augusztus 18-i regisztrációja, erre az oldalra került fel aztán október 31-én a bitcoinisták 9 oldalas bibliája, vagyis Satoshi Nakamoto kinyilatkoztatása az decentralizált elektronikus pénzrendszerről.

A blokklánc (amit ebben a cikkben magyaráztunk el) nulladik, vagyis genezisblokkját 10 évvel ezelőtt, 2009. január 3-án bányászta ki a rejtélyes alapító, ezzel egyben kibocsátotta az első ötven bitcoint, és életre hívta a rendszert. Már csak azért is szokás inkább a januári időpontra datálni a Bitcoin születésnapját, mert a legelső tranzakcióban a következő kódot rejtette el Nakamoto: „The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks”. Ez a brit Times aznapi számának egyik cikkére utal, amely az akkori pénzügyminiszter, Alistair Darling vívódására utal: kell-e egy második mentőcsomag a bankoknak az előző évi, 500 milliárd font értékű kisegítés után?

Ezzel nemcsak a születési dátum vésetett digitális kőbe, de a küldetés is egyértelművé vált: a bankok, pénzintézetek és kormányok által uralt gazdaság válságba sodorta az állampolgárokat, tehát rossz – a jövő a kriptovalutáé.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A tízezer bitcoinos pizzától a dark webig és az FBI-ig

A rendszer alapjainak megértéséhez a következőket érdemes tudni.

  • A blokkláncban tízpercenként jön létre egy blokk, amely darabonként 12,5 bitcoint ér jelen pillanatban – mivel ez körülbelül négy évente feleződik, és 50-ről indult.
  • A bitcoinok száma véges, a meghatározott 21 millióból jelenleg közel 17,5 millió van forgalomban.
  • Kétféleképpen lehet hozzájutni: vagy beváltjuk a kereskedőknél a valódi pénzünket, vagy bányászunk.
  • A bányászat egy szolgáltatás: a titkosított blokkok megfejtéséért, vagyis a tranzakciók könyveléséért járnak a bitcoinok, ez biztosítja, hogy egy egységnyi digitális pénzt ne költhessenek el többször. Gyakorlatilag aki több áramot termel, azé a pénz (ezt szofisztikáltabban a bányariportban fejtettük ki).

Az első tranzakció 2009. január 12-én történt, amikor Nakamoto (akinek kilétét a mai napig nem sikerült felfedni) 10 bitcoint küldött azóta elhunyt fejlesztőtársának, Hal Finney-nek, de ekkor még nem volt tiszta, hogy ennek mennyi is az értéke. Az év októberéig kellett várni, míg megjelent a legelső bitcoinnal kereskedő oldal, a New Liberty Standard, amely egy dollárért cserébe 2300,03 bitcoint adott. A legelső valódi bitcoinos üzlet pedig mára legendává vált: Laszlo Hanyecz fejlesztő egy fórumon ajánlgatott 10 ezer bitcoint, ha valaki cserébe rendel neki két pizzát – egy kamaszfiú jó érzékkel ugrott a felhívásra, és azonnal tárcsázta a Papa John pizzériát.

A bitcoin hírhedten ingadozó árfolyama 2011. február 9-én került egyensúlyba az amerikai dollárral (vagyis 1 bitcoin 1 dollárt ért), de az ezt követő két év még nem volt olyan fényes. 2011 júniusában megtörtént az első bitcoinfosztogatás (25 ezer bitcoint loptak el, ami akkor 375 ezer dollárt ért), 2012 márciusában pedig egy biztonsági frissítés közben hajtották végre a nominálisan máig legnagyobbnak számító bitcoinrablást – az 50 ezer ellopott egységért ekkor körülbelül 250 ezer dollárt fizettek a piacon.

Egy Newsweek-cikk „felfedte” az igazi Nakamoto kilétét, de hiába szálltak ki tévés stábok a házához, az azonos nevű férfinak semmi köze a BitcoinhozFotó: FREDERIC J. BROWN/AFP

2012 júliusáig kellett várni, hogy újra 10 dollár fölé szökjön az árfolyam, innentől viszont már nem volt megállás: 2013 áprilisában átugrotta a 100 dolláros, majd novemberben az 1000 dolláros értékhatárt is – utóbbival egy uncia arany árával került egy szintre. Az ezt követő átmeneti visszaesés részben az Mt. Gox nevű, japán bázisú kereskedőcég botrányainak is volt köszönhető. Kisebb belső botrány tört ki a hivatalos Bitcoin Alapítványban: az Mt. Gox vezérigazgatója, az alapítvány vezetőségében is szerepet vállaló Mark Karpeles szerint a rendszer technikai hibái miatt tűnhetett el közel 850 ezer bitcoin 60 millió dolláros kárt okozva a csődöt jelentő cégnek, de az alapítványt vezető Gavin Andersen ezt visszautasította, szerinte az Mt. Gox szoftverében volt a hiba.

Ennek, és a kizárólag bitcoinos fizetési lehetőséget kínáló darkweb-portál, a Silk Road bezárásának (és az ott az FBI által lefoglalt több tízezer bitcoinnak) volt köszönhető, hogy az árfolyam egészen 2017 januárjáig nem tudott visszakapaszkodni ezer dollár fölé – igaz, ebben az időszakban kezdett el a Bitcoin a mainstream felé közeledni. 2014 legvégén a Microsoft engedélyezte a nagy cégek közül elsőként a bitcoinos fizetést online platformjain (Windows-alkalmazások, Xbox-játékok, zenék, filmek), 2015 októberében pedig az Economist címlapjára került a Bitcoin és a blokklánc.

A felfutásnál már csak a bukás volt gyorsabb

A Facebook korai tulajdonosi botrányában Mark Zuckerberget sikeresen perelő Winklevoss ikrek 2017 márciusában lendítettek egyet az árfolyamon: egy Bitcoinra épülő tőzsdén kereskedő alap (ETF) indítását kérvényezték, bár ezt az illetékes állami bizottság visszautasította. A hype-nak köszönhetően szeptember elejére már 5000 dollárt ért egy bitcoin, november végén 10 ezret, december 18-án pedig elért a történelmi csúcsára, 19 783 dollárral.

Az árfolyam kiszámíthatatlan ingadozása és gyors felfutása lett végül a kriptovaluta veszte: bár az előző hónapokban több ország tette hivatalossá a bitcoinnal való fizetést, és a tőzsdék is elkezdtek nyitni felé, 2017 és 2018 fordulóján eljött a tiltások időszaka. Először Kína, majd Dél-Korea (a legjelentősebb kereskedő országok közül kettő) kezdte fokozatosan tiltani a bitcoinkereskedelmet, majd a Facebook, a Google és a Twitter is kijelentette, hogy betiltja a platformjain futó kriptovaluta-hirdetéseket. Ahogy valószínűleg az sem segített, hogy 2018 júliusában kiderült, hogy addig a pontig összesen 6 millió bitcoin tűnt el nyomtalanul a rendszerből, ami a 21 millióban megállapított fix készlet 28,5 százalékát jelenti.

A bitcoin árfolyama a kezdetektől, amerikai dollárbanFotó: Buy Bitcoin Worldwide

Jelenleg 3800 dollár körül mozog egy bitcoin értéke, az egy évvel ezelőtti 15 ezerhez képest.

A kriptobányászat annyi áramot fogyaszt, mint egy teljes európai ország

A bitcoinbányászatot a kezdetekkor akár egy otthoni számítógépről is el lehetett végezni, de minél több blokk épül, minél több felhasználó van a rendszerben, minél több bitcoint bocsátanak ki (ezek ugye egymásból következnek), annál bonyolultabb számítási művelethez kötött a titkosítások feloldása, így annál nagyobb teljesítményt igényelnek. Először simán a processzorokat használták ehhez, később jött a videokártyák lerablása (a gamerek nagy örömére), majd 2013-ban megjelentek a kifejezetten erre a célra gyártott ASIC bányászhardverek. Az egyéni bányászat rég kilőve, helyette szerverfarmok létesültek, amiket vagy nagyobb cégek üzemeltetnek, vagy több egyéni felhasználó vásárolhatja be magát egy-egy nagyobb társulásba, a kinyert bitcoinokon arányosan osztozva.

A kriptovaluták (a bitcoinnak számos alternatívája lett az elmúlt években, az ethereumtól a litecoinig) bányászata Alex de Vries holland közgazdász 2018 májusában közölt tanulmánya szerint már a világ energiafogyasztásának 0,5 százalékáért felel, a 2,55 gigawattos összteljesítmény pedig még a közeljövőben nőhet akár 6-8 gigawattra is, ez pedig már egy Dánia vagy egy Ausztria méretű ország teljes áramfogyasztásának felel meg. A gépek folyamatos üzemeltetése mellett azok hűtésére is gondolni kell, emiatt pedig több jelentős méretű szerverparkkal rendelkező bitcoinfarmer döntött úgy, hogy hidegebb országokba (Izland, Svédország) költözteti az üzletet, ami egyre inkább veszélyezteti a lakosság áramellátását, és a klímaváltozás elleni harcban sem néz ki jól.

Ha magától a Bitcointól irtózik is a hagyományos pénzügyi világ, a blokklánc technológiáját már nagyban adaptálják: az MIT Technology Review szerint 2019 lesz az az év, amikor a blokklánc a kezdeti izgalom után unalmassá válik, de ez egyben azt is jelenti, hogy elkezdenek megjelenni a rá épülő mindennapi technológiák. A Walmart például élelmiszer-követési rendszert épített rá, de még a bitcoinfóbiás Wall Street is rááll a blokkláncra, a New York-i tőzsdén 2019 elejétől lehet majd digitális eszközökkel kereskedni blokklánc alapon.

A 2017 év végi elszállt fogadkozások óta („40 ezer dollárig is felmehet az értéke!”) nem érdemes túlságosan előre jósolni bármit is a Bitcoinnal kapcsolatban, de a pénzügyi forradalom egyelőre elmaradóban van, és nagyon úgy tűnik, a Kacsamesék 2029-es remake-jében nem kell majd bitcoinbányába átültetni Dagobert bácsi jól ismert pénzfürdőzős intróját.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: