Hétfőn közölte az Oktatói Hálózat nevű autonóm érdekképviseleti szervezet: az ELTE bölcsészettudományi és természettudományi karairól 50-70 oktatót küldhetnek el a novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet miatt, és már meg is kezdődött a létszámleépítés.

Kérdéseinkre csütörtökön reagált Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánjának hivatala. Mint írták, a bölcsészkar vezetése valóban „létszámleépítést volt kénytelen előkészíteni”, mégpedig azért, mert az egyetemi Szenátus december 17-i döntésével 250 millió forint megtakarítását írta elő 2019-re.

Ugyancsak a Szenátus rendelkezett arról, hogy a költségvetési eredményjavulást célzó intézkedéseket még az első negyedévben végre kell hajtani, tehát az elbocsátásoknak március végéig le kell zajlaniuk.

Sonkoly hivatala közölte: a BTK oktatói-kutatói állományából 11 főt érint a leépítés, emellett nyugdíjazással oldják meg az állomány további csökkentését, de azt nem számszerűsítették, hány oktatót érint az utóbbi intézkedés. Mint írták, „egyéb munkajogi, így öregségi nyugdíjra jogosultságra tekintettel hozott jogviszonyt megszüntető döntést is meg kell hoznunk”.

A „kényszerű leépítés” – válaszolták kérdésünkre – a bölcsészkaron nemcsak az oktatói-kutatói, hanem az oktatástámogatói állományt is érinti majd.

Takarékossági kényszer

Az ELTE kancellájra tavaly ősszel rendelt el szigorú takarékossági intézkedéseket az ELTE BTK-n, TTK-n, illetve a Társadalomtudományi Karon, mert, amint kiderült, az intézményeknél komoly költségvetési hiány gyűlt föl. Beszerzéseket állítottak le, emellett fizetés- és létszámstopot hirdettek. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja decemberben a Magyar Időknek azt mondta, az egyetem egészére nézve nincs hiány, a TTK-nak és a BTK-nak azonban karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania a 2019-es költségvetés értelmében, és ennek része lesz a létszámleépítés is. A két kar rossz anyagi helyzetét a dékán azzal magyarázta, hogy ott főleg alapkutatás folyik, „amely a világon sehol sem rentábilis”. Sonkoly akkor elmondta azt is, hogy már megvannak az elvek, amelyek mentén a létszámleépítést megvalósítják, például az oktatók legfeljebb öt-hét százalékát küldhetik el.

Az ELTE a Times Higher Education legfrissebb felsőoktatási ranglistáján a 600-800. helyre fért be, akárcsak a Pécsi és a Szegedi Egyetem. A magyar intézmények közül a Semmelweis Egyetem az egyetlen, amelynek ennél jobb helyezést sikerült elérnie. A fejlődő országok egyetemeinek rangsorában a magyar egyetemek rontottak az előző évhez képest, az ELTE azon a listán jelenleg a 131. helyen áll.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: