Oktatói Hálózat: 50-70 oktatóját elküldi az ELTE
Várhatóan összesen 50-70 fővel csökken az ELTE Bölcsészettudományi Karának és Természettudományi Karának oktatói állománya. A két karon a novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet miatt már meg is kezdődtek a létszámleépítések – írta hétfői közleményében az Oktatói Hálózat (OH). A egyetemi oktatók és kutatók autonóm érdekképviseleteként működő szervezet szerint a leépítések többségét nyugdíjazással oldják meg, míg a maradékot „sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani”.
Az OH szerint a kapacitáscsökkentés indokolatlan, és ronthatja a két kar oktatási és kutatási teljesítményét, sőt „több tanszék és képzési program felszámolásához vezet”. Szerintük az egyébként is „alulfizetett és túlterhelt oktatók” leépítése nem hatékony megoldás az egyetem problémáira, inkább csak tetézi a gondokat, és tovább növeli az ELTE-nél maradó tanárok leterheltségét. „Mindez a hallgatókat is sújtja, hiszen rövid távon elkerülhetetlenül rontja az oktatás minőségét” – írják.
AZ OH szerint a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és úgy osztja el az elégtelen forrásokat, hogy „az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket”. Szerintük a minőségi oktatás és a minőségi kutatás feltételei sem biztosítottak már a magyar felsőoktatásban, és ugyanúgy, mint 2013-ban, a kormány eléri, hogy az intézmények maguk hajtsák végre „az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit”.
AZ OH a létszámleépítés felfüggesztését követeli az ELTE-től, valamint egy olyan értékelési rendszer létrehozását, amely konszenzuális, figyelembe veszi az oktatási és kutatási teljesítményt, és felmenő rendszerben vezetik be. A kormánytól pedig a felsőoktatási finanszírozási rendszerének újragondolását követelik, valamint hogy hozzák előre egy félévvel a 2019 őszére tervezett képzésinormatíva-emelést.
Fizetés- és létszámstop
Az ELTE kancellájra tavaly ősszel rendelt el szigorú takarékossági intézkedéseket az ELTE BTK-n, TTK-n, illetve a Társadalomtudományi Karon, mert, amint kiderült, az intézményeknél komoly költségvetési hiány gyűlt föl. Beszerzéseket állítottak le, emellett fizetés- és létszámstopot hirdettek. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja decemberben a Magyar Időknek azt mondta, az egyetem egészére nézve nincs hiány, a TTK-nak és a BTK-nak azonban karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania a 2019-es költségvetés értelmében, és ennek része lesz a létszámleépítés is. A két kar rossz anyagi helyzetét a dékán azzal magyarázta, hogy ott főleg alapkutatás folyik, „amely a világon sehol sem rentábilis”. Sonkoly akkor elmondta azt is, hogy már megvannak az elvek, amelyek mentén a létszámleépítést megvalósítják, például az oktatók legfeljebb öt-hét százalékát küldhetik el.
„A racionalizálást elfogadjuk, de azt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon az a célunk, egyre több hallgatót tudjunk a karra csábítani, többek között a tanár szakokra” – utalt a dékán az interjúban a pedagógushiány problémájára. Az ELTE TTK korábbi dékánja, Surján Péter az üggyel összefüggésben a múlt ősszel bizalmatlansági szavazást kért maga ellen, ezen elbukott, majd lemondott.
Sonkolynak elküldtük a leépítés megkezdésével kapcsolatos kérdéseinket, ha válaszol, frissítjük a cikket.
Frissítés január 24-én: Sonkoly hivatala válaszolt a kérdéseinkre, és megerősítette 11 bölcsészkari oktató elbocsátását, valamint ismeretlen számú további munkatárs nyugdíjazását. A létszámcsökkentés oktatástámogatókat is érint. További részletek itt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
