Vészesen szaporodik a fitoplankton: viszlát, kék bolygó, helló, zöld bolygó!
Sir David Attenborough kultikus természetfilm-sorozata óta még jobban bevésődött az emberek agyába, hogy a Föld nem más, mint a kék bolygó, ez azonban hamarosan változhat: a melegedő vizekben elszaporodnak a fitoplanktonok, így a kéklő vízfelszín a század végére zöldre változhat. Annak, aki csak gyönyörködni szeretne a kéklő Adriában, egyelőre nincs félnivalója, az űrből viszont már látszanak a változás jelei, ez pedig nem feltétlenül jó hír a tengeri élővilág számára. A jelenséget a fitoplanktonok elszaporodása (a kékebb területeken: pusztulása) okozza, ezzel pedig a tápláléklánc eddigi egyensúlya is megváltozik.
A fitoplanktonok szaporodását a szén-dioxid, a napfény és a tápanyagok mennyisége határozza meg, a planktonok pedig egyszerre szolgálnak élelmül az óceán lakóinak, és egyszerre lehetnek halálos mérgek, egyes fajaik ugyanis toxinokat termelnek. Az egyébként táplálékul szolgáló planktonok túlszaporodása még akkor is káros lehet, ha nem termelnek mérget: a lebomló plankton oxigénhiányos zónákat hozhat létre a tengerben.
Stephanie Dutkiewicz, az MIT tengerbiológusa szerint komoly változásokra kell felkészülnünk, de ezek az egyébként is meglévő trendekbe illeszkednek majd: az egyenlítő környékén eddig is zöldes árnyalatúnak tűnt a víz, míg északon inkább kéknek. A zöld színért a fitoplanktonok klorofiltartalma a felelős, a kutatók a kilencvenes évek óta rögzített műholdképek színe alapján próbálják megbecsülni a fitoplanktonok mennyiségét. Úgy tűnik, hogy a melegedő vizekben egyre több van, de hogy miért, azzal kapcsolatban óvatosan nyilatkozik a biológus.
Zöldül a kék
A nehézséget az okozza, hogy nemcsak a klímaváltozás globális, hanem vannak egyéb, szintén világméretű természeti hatások is, amelyek kedvezően hatnak a planktonok szaporodására – az El Niño és a La Niña is ilyenek, ezekért pedig kivételesen nem az emberiség a felelős. Az El Niño idején melegszik a tenger hőmérséklete, és bár ez a jelenség is ölthet extrém méreteket, amelynek következtében komoly esőzésekkel lehet számolni, természetes jelenségnek számít – a hőmérséklet változása és az áramlások következtében ilyenkor a fitoplanktonok is több tápanyaghoz jutnak, így egyedül a klorofiltartalmú élőlények elszaporodása kapcsán nem lehet a klímaváltozás hatásaira következtetni.
Dutkiewicz és társai viszont épp arra voltak kíváncsiak, hogy miként hat a klímaváltozás a fitoplanktonokra, így egy olyan modellt állítottak fel, amely az áramlatok keveredését, a tenger hőmérsékletét és savasságát is tartalmazta, emellett pedig a színt is elemezték: ezek alapján úgy tűnik, hogy a szín alapján elég jól megbecsülhető, mennyi fitoplankton él a vízben. A kutatók szerint a klímaváltozás már így is komoly hatással volt a fitoplanktonokra, ezzel pedig az óceán színére is – Dutkiewicz szerint a század végére ez már a tengerek felét is érintheti majd.