Stephen Hawking előtt tiszteleg a fekete lyukat ábrázoló 50 pennys érme

Csütörtökön, március 14-én lesz egy éve, hogy elhunyt a világ talán legismertebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking, ezért a brit királyi pénzverde (Royal Mint) az ő emlékére ajánlja az 50 pennys új különkiadását. 

A kereskedelmi forgalomba nem kerülő, csak a verde oldalán megrendelhető emlékérmét azonban nem intézték el annyival, hogy rányomták Hawking arcképét, a tervező helyette Hawking egyik kedvenc témáját, a fekete lyukakat igyekezett megjeleníteni az érmén.

Az ezüstből és a 22 karátos aranyból készült Hawking-érmeFotó: Royal Mint

Az 50 pennys furcsa, lekerekített hétszögalakú érméjén az eseményhorizont körül görbülő teret idéző vonalak és Stephen Hawking neve mellett egy egyenlet is található: S = kc^3 A / 4ℏG. Ez az úgynevezett Bekenstein-Hawking képlet, amely a fekete lyukak termodinamikai entrópiájának kiszámításához szükséges.

A Jacob Bekensteinnel a hetvenes években közösen kidolgozott képletnek nagy szerepe volt abban, hogy a fekete lyukak különös tulajdonságait a fizika létező törvényeihez lehessen igazítani. A tavaly elhunyt fizikus ebből a képletből kiindulva dolgozta ki a Hawking-sugárzás elméletét is, amelyet maga is munkássága egyik csúcsának ítélt meg, ráadásul még életében kikötötte, hogy sírkövére is ezt a képlet kerüljön – így is lett.

Stephen HawkingFotó: Jemal Countess/AFP

„Óriási megtiszteltetés egy érmén szerepelni, és remélem, édesapám büszke lenne, hogy Sir Isaac Newton és Charles Darwin társaságába került, mint olyan tudósok, akiket pénzre nyomtattak” – mondta a BBC-nek Stephen Hawking lánya, Lucy.

Az 5500 példányban nyomott, 55 fontba (kb. 20 ezer forint) kerülő ezüstérmét, a 2500 példányban limitált, 95 fontos (kb. 35 ezer forint) ezüst vastagveretet és a 400 példányban, 22 karátos aranyból nyomott, 795 fontba (közel 300 ezer forint) fájó érméket szinte azonnal elvitték, már csak az alap, 10 fontos (3665 forint) réz-nikkel érme kapható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

SzÍvós munkával hasznos szörnyet szült Eduard Pernkopf, a mániákus náci orvos

Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Készítője az a dékán, aki 1938-ban a dolgozók 77 százalékát kirúgatta a Bécsi Egyetem orvosi karáról. Bár a munkához a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használták fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.