Testedzésből Magyarország hátulról a harmadik az EU-ban

Az Európai Unióban már egészen sok ember elmondhatja magáról, hogy heti rendszerességgel végez testmozgást: az Eurostat csütörtökön ismertetett 2017-es felmérésében a 16 év feletti válaszadóknak csupán 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem sportol semmit szabadidejében. Hasonló arányban vannak azok, akik 5 óránál is többet mozognak egy héten (28 százalék), illetve akik 3 óránál kevesebb időt töltenek hetente sporttal (27 százalék). 17 százalék azoknak az uniós állampolgároknak az aránya, akik 3-5 órát mozognak egy héten.

Merőben más a helyzet Magyarországon, ahol a válaszadók 49,8 százaléka sportol valamit szabadidejében – ezzel hátulról a harmadikak vagyunk a tagállamok sorában, hajszálnyira lemaradva Ciprustól, ahol 49,6 százalék a testmozgással nem foglalkozók aránya.

Akik még a magyaroknál is kevésbé fittebbek, azok a portugálok és a horvátok (55,2, illetve 64 százalék az inaktívak aránya). Érdekes egybeesés, hogy éppen Horvátország és Portugália az uniónak az a két viszonylag kedvező helyzetű tagállama, amelyek a Gallup múlt heti boldogságlistáján még Magyarországnál is kevesebb ponttal szerepeltek.

Egészen elképesztő lehet viszont a románok fizikuma, ők vezetik ugyanis a tagállamok listáját az aktívak elsöprő, 96 százalékos arányával, megelőzve a 90+os liga másik két tagját, Dániát és Hollandiát. (Mint az Eurostat megjegyzi, Szlovákia, Észtország, az Egyesült Királyság és Litvánia számait nem ismertetik az összegző grafikonban, mert az adatok nem eléggé megbízhatóak.)

A heti rendszerességgel sportolók aránya tagállamonkéntGrafika: Eurostat

A magyar fiatalok felfelé, az idősebbek lefelé húzzák az átlagot

Az Eurostat korosztályokra lebontva is közölte az eredményeket, így látható, hogy a 16-24 éveseket nézve Magyarország annyira nem is áll rosszul. A legfiatalabb korosztályban uniós szinten 18,6 százalék az inaktívak aránya, Magyarországon pedig 28,5 százalék. De ennél is kevesebben sportolnak a fiatalok közül Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Máltán és Portugáliában, illetve az EU-ban nem tag Norvégiában, Szerbiában és Észak-Macedóniában. Romániában töredéknyi, mindössze 1,7 százalék azoknak a 16-24 éveseknek az aránya, akik nem sportolnak.

A magyarok lemaradása a testedzés terén az 50 év fölötti korosztályban jelenik meg igazán, nekik már 55,1 százalékuk nem sportol, míg az uniós átlag ebben a korcsoportban 29 százalék. Ebben a generációban a tagállamok közül már csak Horvátországban (70,4 százalék) és Portugáliában (57,4 százalék) vannak többen az inaktívak, mint nálunk. EU-n kívüli érdekesség, hogy míg Norvégiában a 16-24 évesek 33,1 százaléka nem mozog semmit, az 50 év felettieknél ez az arány már csak 22,7 százalék.

A 64 év fölötti korcsoport Magyarországon nem sokkal inaktívabb, mint az eggyel fiatalabbak: 58,1 százalékuk válaszolt úgy, hogy szabadidejében nem sportol semmit. Ez az egyetlen korosztály viszont, ahol a portugálok lenyomnak minket: az idősek 56,8 százaléka inaktív. A litván és természetesen a horvát szépkorúak viszont még a magyaroknál is kevesebbet töltenek testedzéssel (59,3 és 71 százalék a nem sportolók aránya).

Az egyes országok korcsoport szerinti részletes adataiból készítettünk egy grafikont, amibe a nem eléggé megbízhatónak tartott adatokat szolgáltató országokat is belevettük, kivéve Szlovákiát, ahonnan egyáltalán nem érkezett információ az inaktívak arányáról.  


Sok sport ≠ fogyás

Bár az elhízás nemcsak a testmozgás mennyiségével, hanem a genetikai adottságokkal és a helyes táplálkozással is összefügg, a sportstatisztika után vessünk egy pillantást az elhízottak arányára is az Európai Unióban.

A testmozgás elterjedtsége a legfrissebb, 2014-es Eurostat-adatok szerint sem igazán korrelál az elhízottak arányával. A táblázatban nemekre és korosztályokra bontva közlik a túlsúlyosak és elhízottak arányát a testtömegindex (BMI) alapján. Az első oszlopban a túlsúlyos 18 év feletti férfiak, a másodikban a nők aránya, utána pedig a generációkra lebontott adatok láthatók.

Grafika: Eurostat

A szabadidős élsportoló Romániában például mind a férfiak, mind a nők körében magasabb volt a túlsúlyosak aránya, legalábbis 2014-ben. Tanulságos a magyar sorban megfigyelni, milyen óriási ugrás van az elhízottak arányában a 19-24 éves, illetve a 25-34 éves korosztály között: az elhízottak aránya több mint a duplájára, 19-ről 40 százalékra nő Magyarországon. Ekkora ugrás egyik tagállamban sem figyelhető meg.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

A világépítők hátborzongató hibái: Középföldén rosszak a hegyek, Westeroson pedig nem is lakhattak annyian!

Nehéz lehet istennek lenni, de az ember olykor megpróbálkozik vele: vannak, akik hobbiból teremtenek világokat, és vannak, akik művészetként vagy gondolatkísérletként kezelik a kérdést. Az ember hajlamos is készpénzként elfogadni, amit olvas, de mi van, ha belegondolunk a részletekbe? Miért néz ki Mordor úgy, ahogy? Merre folynak a folyók? Hányan laknak Westeroson? A földrajz és a geológia megadja a választ.