Testedzésből Magyarország hátulról a harmadik az EU-ban

2019.03.28. · majom

Az Európai Unióban már egészen sok ember elmondhatja magáról, hogy heti rendszerességgel végez testmozgást: az Eurostat csütörtökön ismertetett 2017-es felmérésében a 16 év feletti válaszadóknak csupán 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem sportol semmit szabadidejében. Hasonló arányban vannak azok, akik 5 óránál is többet mozognak egy héten (28 százalék), illetve akik 3 óránál kevesebb időt töltenek hetente sporttal (27 százalék). 17 százalék azoknak az uniós állampolgároknak az aránya, akik 3-5 órát mozognak egy héten.

Merőben más a helyzet Magyarországon, ahol a válaszadók 49,8 százaléka sportol valamit szabadidejében – ezzel hátulról a harmadikak vagyunk a tagállamok sorában, hajszálnyira lemaradva Ciprustól, ahol 49,6 százalék a testmozgással nem foglalkozók aránya.

Akik még a magyaroknál is kevésbé fittebbek, azok a portugálok és a horvátok (55,2, illetve 64 százalék az inaktívak aránya). Érdekes egybeesés, hogy éppen Horvátország és Portugália az uniónak az a két viszonylag kedvező helyzetű tagállama, amelyek a Gallup múlt heti boldogságlistáján még Magyarországnál is kevesebb ponttal szerepeltek.

Egészen elképesztő lehet viszont a románok fizikuma, ők vezetik ugyanis a tagállamok listáját az aktívak elsöprő, 96 százalékos arányával, megelőzve a 90+os liga másik két tagját, Dániát és Hollandiát. (Mint az Eurostat megjegyzi, Szlovákia, Észtország, az Egyesült Királyság és Litvánia számait nem ismertetik az összegző grafikonban, mert az adatok nem eléggé megbízhatóak.)

photo_camera A heti rendszerességgel sportolók aránya tagállamonként Grafika: Eurostat

A magyar fiatalok felfelé, az idősebbek lefelé húzzák az átlagot

Az Eurostat korosztályokra lebontva is közölte az eredményeket, így látható, hogy a 16-24 éveseket nézve Magyarország annyira nem is áll rosszul. A legfiatalabb korosztályban uniós szinten 18,6 százalék az inaktívak aránya, Magyarországon pedig 28,5 százalék. De ennél is kevesebben sportolnak a fiatalok közül Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Máltán és Portugáliában, illetve az EU-ban nem tag Norvégiában, Szerbiában és Észak-Macedóniában. Romániában töredéknyi, mindössze 1,7 százalék azoknak a 16-24 éveseknek az aránya, akik nem sportolnak.

A magyarok lemaradása a testedzés terén az 50 év fölötti korosztályban jelenik meg igazán, nekik már 55,1 százalékuk nem sportol, míg az uniós átlag ebben a korcsoportban 29 százalék. Ebben a generációban a tagállamok közül már csak Horvátországban (70,4 százalék) és Portugáliában (57,4 százalék) vannak többen az inaktívak, mint nálunk. EU-n kívüli érdekesség, hogy míg Norvégiában a 16-24 évesek 33,1 százaléka nem mozog semmit, az 50 év felettieknél ez az arány már csak 22,7 százalék.

A 64 év fölötti korcsoport Magyarországon nem sokkal inaktívabb, mint az eggyel fiatalabbak: 58,1 százalékuk válaszolt úgy, hogy szabadidejében nem sportol semmit. Ez az egyetlen korosztály viszont, ahol a portugálok lenyomnak minket: az idősek 56,8 százaléka inaktív. A litván és természetesen a horvát szépkorúak viszont még a magyaroknál is kevesebbet töltenek testedzéssel (59,3 és 71 százalék a nem sportolók aránya).

Az egyes országok korcsoport szerinti részletes adataiból készítettünk egy grafikont, amibe a nem eléggé megbízhatónak tartott adatokat szolgáltató országokat is belevettük, kivéve Szlovákiát, ahonnan egyáltalán nem érkezett információ az inaktívak arányáról.  


Sok sport ≠ fogyás

Bár az elhízás nemcsak a testmozgás mennyiségével, hanem a genetikai adottságokkal és a helyes táplálkozással is összefügg, a sportstatisztika után vessünk egy pillantást az elhízottak arányára is az Európai Unióban.

A testmozgás elterjedtsége a legfrissebb, 2014-es Eurostat-adatok szerint sem igazán korrelál az elhízottak arányával. A táblázatban nemekre és korosztályokra bontva közlik a túlsúlyosak és elhízottak arányát a testtömegindex (BMI) alapján. Az első oszlopban a túlsúlyos 18 év feletti férfiak, a másodikban a nők aránya, utána pedig a generációkra lebontott adatok láthatók.

photo_camera Grafika: Eurostat

A szabadidős élsportoló Romániában például mind a férfiak, mind a nők körében magasabb volt a túlsúlyosak aránya, legalábbis 2014-ben. Tanulságos a magyar sorban megfigyelni, milyen óriási ugrás van az elhízottak arányában a 19-24 éves, illetve a 25-34 éves korosztály között: az elhízottak aránya több mint a duplájára, 19-ről 40 százalékra nő Magyarországon. Ekkora ugrás egyik tagállamban sem figyelhető meg.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: