Tényleg okosabb a kutya, mint a macska?

A korábbi anatómiai kutatásokkal ellentétben a kutyának több mint kétszer annyi neuron található a szakterminológiában cortex cerebrinek nevezett agykérgében, mint a házimacskának, tehát a kutya okosabb, mint a macska – tálalta szenzációként a napokban a világsajtó a nashville-i Vanderbilt Egyetem bejelentését. 

A Frontiers in Neuroanatomy folyóiratban november végén még csak a tanulmány összefogalója jelent meg, az viszont már tudható, hogy a kutatók az egyetlen vizsgált retriever fajtájú kutya agykérgében 530 millió, míg a macskáéban 250 millió neuront számoltak meg. (Összehasonlításul: egy átlagos homo sapiens 16 milliárd agykérgi idegsejttel rendelkezik.)

A neuronok száma összefügg a gondolkodásra, tervezésre való képességgel, valamint az összetettebb viselkedésmintákkal – mondta a kutatás vezetője, az összehasonlító neuroanatómiára specializálódott Suzana Herculano-Houzel az egyetem honlapján megjelent cikkben. „Úgy vélem, ez határozza meg, hogy az állat mennyire képes például múltbeli tapasztalatai alapján előre kikövetkeztetni, mi fog történni.” 

Mi is az intelligencia?

Az agyi struktúrák komplexitása és az intelligencia mértéke között kétségtelenül van összefüggés. Ursula Dicke és Gerhard Roth, a brémai egyetem evolúcióbiológusai 2016-ban definiálták az általuk meghatározott általános információfeldolgozó kapacitást jelző indexet. Az angol „information processing capacity” szóösszetételből alkototott IPC az agykérgi idegsejtek száma, a neuronok felépítése, a sejtek egymás közötti távolsága és kapcsolati hálója, valamint az ingerületátvitel gyorsaságát mutató úgynevezett axonális vezetési sebesség alapján határozta meg az értelmi képességeket. A német kutatók skálája szerint a legmagasabb IPC-vel az emberek rendelkeznek, aztán az emberszabású majmok, (csimpánzok, gorillák), a többi óvilági majom (cerkófok), majd az újvilági majmok (csuklyás- és selyemmajmok, tamarinok) következnek. Tanulmányukban ugyan a macska és a kutya intelligenciája nem szerepel, ugyanakkor közlik egy korábbi neuronszámlálás adatait. Eszerint a macska agykérgében 300 millió, míg a kutyáéban csak 160 millió idegsejt dolgozik.  

Suzana Herculano-Houzel 1998-as ábrája az elefánt, a selyem- és a rhesusmajom, a gorilla, a csimpánz és az ember agykérgi agysejtjeinek milliárdjairólFotó: Wikipedia

Kubinyi Enikő, az ELTE etológia tanszékének tudományos főmunkatársa szerint a kutyák agyának tömege (saját kutatási adataik alapján) 50 és 150 gramm között mozog, és ma még nem tudható, hogy a tömeggel hogyan függ össze az idegsejtek száma. Az amerikai tanulmányban egy retriever neuronjait lajstromozták, e fajta agya átlagosan 75-120 gramm. „A két idézett adat között azért is lehetséges eltérés, mert más méretű kutyaagyakat használtak” – véli Kubinyi. A magyar kutató egyszersmind arra is felhívja a figyelmet, hogy a fajok között a legritkább esetben szokás intelligenciabeli összehasonlításokat tenni. Már csak azért sem, mert az definíciója szerint nem jelent mást, mint olyan mentális és viselkedési rugalmasságot, amely révén egy élőlény megoldja a környezetében felmerülő problémákat, illetve alkalmazkodik a változásokhoz. 

Nem minden az agysejt

Hogy a kutyákat csak a neuronjaik magasabb száma segítené az összetettebb feladatok rugalmasabb végrehajtásában, – ahogy azt az amerikai kutatók állítják – nem feltétlenül helytálló. Etológiai alapvetés ugyanis, hogy az emberi társadalomszerveződéssel körülbelül egy időben, de legalább tízezer évvel ezelőtt háziasított kutyák mostanra nagyjából elsajátíthatták az emberekre jellemző szociális viselkedésrendszer csaknem minden elemét. (A nemzetközi szaktudomány ezt egyébként a magyar etológus Csányi Vilmos eredményei miatt Csányi-féle humán viselkedéskomplexumnak nevezi.) A kutyák társállatként jutottak idáig. Vagyis az emberhez kötődnek, az ember tekintetét keresik, az ő érzelmi állapotára reagálnak, sokszor emberien empatikusan.

Házimacska

Talán nem véletlen, hogy a világhírű magyar kutyakutatások úttörőjeként imert Csányi professzor több alkalommal is kifejtette, hogy az emberrel való együttműködés terén a macskák is hasonló képességekkel vannak megáldva, mint a kutyák, csak éppen kevésbé motiváltak. Az ELTE etológia tanszékén korábban folytatott összehasonlító kísérletekben viszont, amikor a táplálékot kellett megtalálniuk, a macskák is jól értelmezték az emberi gesztusokat – igaz, a kutyáknál lényegesen kevesebbszer kértek segítséget gazdájuktól a probléma megoldásához. 

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.