Nincs összefüggés a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok mentális egészsége között egy átfogó kutatás szerint

Gyakorlatilag nincs összefüggés a képernyő (tévé, számítógép, okostelefon) előtt töltött idő és a tinédzserek egészségi állapota között – állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. Azért csak gyakorlatilag, mert egyes kirívó esetekben a túlzásba vitt képernyőbámulás fizikailag is káros lehet, a nézett vagy olvasott tartalom (amit a kutatásban nem vizsgáltak) pedig lelki sérüléseket okozhatnak.

A kutatók a terület korábbi tanulmányait, önbevalláson alapuló jelentéseket, és olyan vizsgálatokat is elemeztek, ahol az alanyoknak rögzíteniük kellett, hogy bizonyos napszakokban mit csinálnak. Így összesen több mint 17 ezer amerikai, brit és ír kamasz 2011 és 2016 között rögzített adatait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy

mindegy, mennyi időt töltenek a tizenéves gyerekek online, videojátékokkal vagy tévénézéssel, akár lefekvés előtt is, a mentális egészségükre ez nincs hatással.

Fotó: Nathan ALLIARD/Photononstop

Az ilyenekkel rémisztgető korábbi tanulmányokkal többek közt módszertani problémái is voltak az oxfordi szakértőknek. „Míg a pszichológia tudománya erőteljes eszköz a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok egészsége közti kapcsolat megértéséhez, csak ritkán ad minőségi, átlátható és objektív tájékoztatást az érintettek és a nyilvánosság számára a digitális technológiákkal kapcsolatos aggályok vizsgálatairól” – mondta a BBC-nek Andrew Przybylski, a tanulmány internetkutató társszerzője.

A vélemények eddig felülírták a tényeket

A szerzők szerint sok tanulmány kizárólag önbevallásos jelentéseken alapulnak, ami azért rossz megközelítés, mert a függők sokszor alábecsülik, a ritkán tévézők-internetezők pedig túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött idejüket. Amy Orben, a kutatás vezetője elmondta, hogy ezért olyan tanulmányokat választottak az elemzéshez, amelyek nagy adathalmazból dolgoztak, és a megfelelő kérdéseket tették fel.

„A képernyőhasználat és a kamaszok egészsége közötti összefüggés körül kialakult vitát mindig is meghatározta az, hogy a vélemények felülírták az adatokon alapuló tényeket, és ez a tanulmány segít javítani a helyzeten. A robusztus elemzés arra enged következtetni, hogy a teljes lakosságra gyakorolt hatás túl kicsi ahhoz, hogy népegészségügyi problémának tekinthessük. Továbbá azt a széles körben elterjedt hiedelmet is megkérdőjelezi, hogy az elalvás előtti képernyőhasználat különösen káros a gyerekek mentális egészségére” – fejtette ki a BBC-nek Max Davie, a brit gyermek-egészségügyi intézet orvosa.

Davie hozzátette, hogy természetesen vannak extrém egyedi esetek, amikor a szülőknek orvosi segítséget kell kérni gyerekük képernyőfüggősége miatt, és a brit gyermek-egészségügyi intézet egyelőre továbbra is arra biztatja a szülőket, hogy legalább egy órával lefekvés előtt már ne engedjék a gyerekeknek a tévézést és az internetezést – ez azonban elsősorban nem a mentális egészséggel, hanem a kialvatlanság okozta problémák elkerülésével van összefüggésben.

A lefekvés előtti telefonozás sem káros a mentális egészségre, de azért nem árt, ha kialudják magukat a gyerekekFotó: Kathleen Finlay/Cultura Creative

Nem az idő, hanem a tartalom számít

Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a tanulmány állításain túl is van még mit vizsgálni a területen. Bernadka Dubicka, a brit pszichiátriai intézet gyermekosztályának vezetője szerint 

„a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek a képernyők előtt, de azt nem, hogy milyen kártékony tartalmakat láthatnak ez idő alatt. 

Tudjuk, hogy a mentális betegségeknek nem a képernyők előtt eltöltött idő, hanem a veszélyes online tartalmak a legfőbb okozói. Frontvonalban lévő klinikusként gyakran találkozom olyan fiatalokkal, akik szándékosan kárt tettek magukban a közösségi médiában folytatott beszélgetések után.”

Az oxfordi kutatás mellett egy kormányzati jelentés is várható a témában: várhatóan április 8-án, hétfőn jelenik meg az a dokumentum, amely a közösségimédia-cégeknek tesz javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen módon kezeljék a veszélyes (terrorizmusra, zaklatásra, öngyilkosságra buzdító) tartalmak szűrését, részben a fiatalkorú felhasználók mentális egészségének megóvása érdekében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: