Az internetfüggőségtől az agy aktív gondolkodásban részt vevő, a memóriáért és döntéshozatalért felelős területein csökkennek a kapcsolódások, ami a mentális, fizikai és értelmi képességekben is tartós károkat okozhat a tizenéveseknél.
Ha saját szüleik kritizálják a depressziós kamaszokat, függetlenül annak jogosságától, sokkal hevesebb agyi válaszreakciók alakulnak ki, mint azoknál, akiket nem diagnosztizáltak hangulatzavarral.
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
A lezárások alatt átlagosan 75 perccel többet aludtak a svájci középiskolások, amitől annyit javult a jóllétük, hogy az az elszigeteltségből fakadó mentális egészségromlást is ellensúlyozta. Vannak szakértők, akik szerint délelőtt 10-11 óra előtt nem szabadna elkezdeni a tanítást.
A válás kockázata és a lány elsőszülött közötti statisztikai összefüggés kamaszkorban áll fent, és a gyerek 15 éves korában a legerősebb. Van azonban egy tényező az apáknál, ami semlegesíti a tinilányhatást.
Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 17 ezer fiatal tapasztalataira támaszkodva állítják, hogy pszichésen semmit sem számít, hány órát töltenek a kamaszok tévézéssel, telefonozással, videojátékozással és internetezéssel.
Hat év alatt 49-ről 32 százalékra esett a személyes beszélgetést favorizálók aránya a 13 és 17 éves amerikai gyerekek között, ezzel az üzenetküldés át is vette a vezetést. Eközben a Facebook már csak a harmadik kedvenc közösségi platformjuk.
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.