Tavaly is bemutattuk, mit talált a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD a munkát terhelő adókról 2017-ban. Büszkék lehetünk a klubunkra: az okos szakértők nem foglalkoznak olyan jogi csűréssel-csavarással, hogy egy közteher mikor „adó” és mikor „járulék,” vagy hogy többet fizet a munkaadód és kevesebb marad neked, vagy nem utal senki helyetted, viszont a nagyobb nettódból több adót kell fizetned. Azt írják össze, mekkora az adóék, a különbség a végül megtartható fizetésed és a céged által rád költött pénz között.

Mennyi a medián?

Az OECD csütörtökön adta ki jelentését a 2018-as helyzetről, és az idei slágertéma, hogy mennyit keres a középső kereső, a medián, Magyarországon például az, akinél éppen 2 millió 248 ezer 499-en keresnek többet, és ugyanennyien kevesebbet. Minden országban kevesebbet keresnek az ilyen középsők, mint az átlag, mert a kevés kimagasló fizetés felhúzza az átlagot. A legtöbb országban viszont így kevesebb adót is kell fizetni középen – az OECD külön kiemeli, hogy Chile és Magyarország a kivétel. Csakhogy miközben a chilei „arányos” adórendszer világszinten is a legalacsonyabb, 7 százalékos adóéket jelent mindenki számára, a mi munkaalapú társadalmunkban 2018-ban is a fizetése 46,15 százalékát utalta az államnak a medián kereső, ha egyedülálló volt.

Rólunk ezen kívül  az OECD hasonló megállapításokat tesz, mint a korábbi években:

1. Magyarországon egy átlagkeresetű egyedülálló dolgozó adóéke 1,2 százalékpontot csökkent 2018-ra (a járulékcsökkentéssel), de ez a 45 százalékos terhelés továbbra is a hatodik legmagasabb a 36 tagország között. Rajtunk viszont még így is ez a legenyhébb terhelés 2000 óta.
2. Hazánkban a járulékok teszik ki az adóék kétharmadát – de az OECD átlag ennél még magasabb, 77 százalék. (A Qubit is emlegette már, hogy az „egyszámjegyű jövedelemadó” sovány vigasz a járulékot is fizető dolgozóknak, bár valóban nagy ajándék a mást se nagyon fizető tőkéseknek.)
3. Még egy egykeresős, kétgyermekes házaspár is többet adózik nálunk (átlagos keresettel), mint az OECD átlag: 30,3 százalékos adóékünk a 16. legmagasabb. Minden év a családok éve lehet Svájcban, mert ott egy középkori tizedet sem kell ilyen családoknak megfizetniük, a csúcstartó pedig a szülési szabadságon lévő miniszterelnök, Jacinda Ardern Új-Zélandja, ahol ilyenkor 1,9 százalék az adóék (és az ÁFA is csak 15 százalék).
4. Csökkenőek legalább a trendek: Varga Mihály első minisztersége alatt, 2001-ben volt a legmagasabb, 55,8 százalék az egyedülálló átlagos keresetűek adóterhelése, a második, harmadik és negyedik Orbán-kormányok alatt már folyamatosan 50 százalék alatt maradt ez a mutató, és a 2018-as 45 százalék új rekord. (Ahhoz képest viszont talán meglepően magas ez a szám, hogy már két kétharmados győzelmet aratott a kormány elvileg azzal a programmal, hogy Magyarországon fogyasztási adók kellenek – írtuk, az OECD is látja, hogy a jövedelemadók csökkentek, a különadók nőttek, de a járulékokkal együtt még mindig munka alapú az adórendszer is, nemcsak a társadalom.)
5. Magyarországon a dolgozó által fizetett közterhek is magasak: a munkáltató fizette közterhek után kézhez kapott nettóból is csak 66,5 százalékot tart meg az átlagosan kereső, egyedülálló magyar, míg az OECD átlaga 74,5 százalék.
6. Két gyerekkel, egy átlagos keresővel is 15,6 százalék adót fizetett egy magyar család 2018-ban, még ez is magasabb, mint az OECD 14,2 százalékos átlaga, pedig a szakértők mindenféle családtámogatást és adókedvezményt igyekeztek mindebbe pontosan beleszámolni.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: