Donald Trump amerikai elnök Kína ellen folytatott kereskedelmi háborúja nemcsak az olyan kínai cégeket bünteti, mint a Huawei, hanem a kínai ellátási láncra támaszkodó amerikai vállalatokat is. Például az Apple-t: a Morgan Stanley május elején kiadott jelentése szerint a Trump-adminisztráció által kivetett 25 százalékos vámtarifák 160 dollárral dobhatják meg egy kínai gyártású iPhone XS árát, ami egyébként 999 dollárnál kezdődik.

Az Apple egy jobb gazdasági környezetben fittyet is hányhatna az árkülönbségre, de a május egyelőre nem kedvez a cégnek: a hónap eleje óta már 13 százalékkal, 211 dollárról 183-ra csökkent az Apple-részvények ára, ráadásul az USA Legfelső Bíróságának friss döntése értelmében most már bárki beperelheti a céget az App Store versenyellenessége miatt – az alkalmazásboltban elköltött összegek 30 százalékát veszi el az Apple az appok fejlesztőitől. A Weibón, vagyis a kínai Twitteren pedig máris Apple-bojkottot szerveznek a felhasználók.

Kína visszavág

A részvények árcsökkenése annak is köszönhető, hogy Kína május 13-án bejelentette: válaszcsapásként 25 százalékos vámot vet ki közel 2500 amerikai termékre – a tőzsdén ezt az Apple és a Boeing érezte meg a legjobban.

Donald Trump a kínai lépést követően felhívta az amerikai cégek figyelmét, hogy ha nem is az USA-ba, legalább Kínából költöztessék el a gyártásukat, ami egy Samsungnak, amelynek Kína mellett Vietnámban, Indiában, Indonéziában, Dél-Koreában és Brazíliában is vannak üzemei, még könnyebben menne, de az Apple szinte kizárólag a sencseni Foxconn-gyárban szerelteti össze a készülékeit, az iPhone-tól az iPaden át a Mac számítógépekig.

A Guardiannek nyilatkozó elemzők szerint elkerülhetetlen lesz, hogy az Apple más országokra is kiterjessze ellátási láncát. Mivel a 25 százalékos vámtarifák nem a kész termékre, hanem az alkatrészekre vonatkoznak (ezért például az AirPod headsetek vagy az okosórák nem drágulnak), elég lenne a kínai gyártás 3-5 százalékát áthelyeznie a cégnek, például az amerikai cégek egy másik kedvelt helyszínére, Indiába.

Ha Kína szív, Amerika is szív, és így Kína még nagyobbat szív

A South China Morning Post összeszedte, hogy mely cégeket érintheti leginkább a kereskedelmi háború Apple-csatája – a következő beszállítók mindegyikénél az Apple-nek eladott alkatrészek teszik ki a bevétel több mint 10 százalékát:

• Shenzhen Desay Battery Technology, Sencsen (akkumulátorok);
• AAC Technologies, Hongkong (akusztikai alkatrészek, például hangszórók, mikrofonok);
• Lens Technology, Hunan (érintőképernyő-modulok, üvegfóliák);
• GoerTek, Santung (akusztikai alkatrészek);
• Zheijang Crystal-Optech, Hangcsou (optikai alkatrészek);
• Suzhou Anjie Technology, Csiangszu (szigetelőanyagok);
• Hunan Tianrun Digital Entertainment and Cultural Media, Jüejang (műanyag csomagolóanyagok).

De az iPhone-ok amúgy sem fogynak már az eddig megszokott ütemben: a kínai gyárakból a cég legnagyobb piacának számító Észak-Amerikába szállított telefonok száma 19 százalékkal, 14,6 millió egységre csökkent 2019 első negyedévére, a kínai piacon pedig 25 százalékkal csökkent az eladott iPhone-ok száma az elmúlt fél évben.

Az Apple-nek ugyan viszonylag alacsony, 7,4 százalékos a részesedése Kínában az okostelefonok piacán, a cég legutóbbi pénzügyi évének beszámolója szerint a teljes bevételének 20 százalékáért (229,2 milliárd dollár) feleltek a kínai eladások. Iphone-ok tekintetében viszont verhetetlen a kínai piac: a világ teljes használatban lévő iPhone-készletét 730 millió darabra becsülik, ebből 243 milliót Kínában használnak.

Az Egyesült Államok és Kína tehát magasabb fokozatra kapcsolt a kereskedelmi háborúban, de ahogy Gene Munster, a Loup Ventures elemzője fogalmazott: „a végén úgyis az amerikai és kínai vásárlók veszítenek.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: