Greenpeace: Brutális a budapesti buszmegállók légszennyezettsége

Még mindig több mint félezer elavult busz közlekedik Budapesten, az általuk kibocsátott  szennyezés pedig sokszorosa a légszennyezettségi szempontból kedvezőbb besorolású járműveknek – állítja a Greenpeace Magyarország.

A környezetvédő szervezet 2019 áprilisában AQMesh légszennyezésmérő eszközzel vizsgálta a nitrogén-dioxid (NO₂) mennyiségét három fővárosi buszmegállóban. A mérések azt mutatták, hogy a buszmegállókban szignifikánsan jelentősebb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon. 

A Greenpeace három helyszínen, a Népszínház utcában, a Blaha Lujza és a Széll Kálmán tren lévő buszmegállókban mérte nitrogén-dioxid szintjét. 

A Népszínház utca elején háromszor, a Blaha Lujza téren több mint kétszer akkora volt az NO₂-koncentráció, mint a közelükben lévő Teleki, illetve Erzsébet téren található hivatalos mérőállomásokon. Még a magas légszennyezettségéről ismert Széna téren elhelyezett mérőállomás is jellemzően alacsonyabb NO₂-koncentrációs értékeket mutatott, mint a pár méterre lévő Széll Kálmán téri buszmegállóban mért adatok.

Forrás: Greenpeace Magyarország

A buszmegállókban mért légszennyezettségi értékek több esetben meghaladták a határértékeket is, miközben a mérőállomásokon egyszer sem. A jellemzően szűk, magas házaktól határolt Népszínház utcában a mérési idő kétharmadában a határérték felett volt a légszennyezettség, miközben a mérőállomás által mutatott érték jóval a határértéken belül volt. 

Forrás: Greenpeace Magyarország

A Greenpeace szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megrendelésére a fővárosban közlekedő 1432 autóbuszból még mindig mintegy 600 darab nagyon alacsony környezetvédelmi besorolású (EURO 0-III), erősen légszennyező busz. 

A környezetvédők szerint ezek a régi buszok felelősek a tömegközlekedésben használt járművekből származó nitrogén-dioxid-szennyezettség döntő részéért.

Forrás: Greenpeace Magyarország

A buszállomány átlagéletkorának 2013 óta tartó csökkenése 2016-ban megállt, és mint a Greenpeace kiderítette, azóta újra 10 éves életkor fölé nőtt a fővárosban futó, közösségi közlekedésben használt buszállomány átlagéletkora.

A Greenpeace Magyarország május elején nyilvánosságra hozott légszennyezettségi méréseiből kiderült, hogy több fővárosi iskolánál magasabb a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon. A mostani mérések ismét az mutatják, hogy a hivatalos mérőállomások adatait körültekintéssel kell kezelnünk, ugyanis sokszor kedvezőbb értékeket mutatnak, mint amekkora a valódi légszennyezettség egyes helyszíneken.

Asztma és allergiás nátha

A Lancetben április 10-én megjelent legfrissebb tanulmány szerint évente 4 millió, vagyis naponta 11 ezer gyerek asztmás megbetegedését okozza globálisan a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, leginkább a NO2-szennyezés. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon 2000 és 2016 között két és félszeresére nőtt a nitrogén-dioxiddal összefüggő asztmás megbetegedések száma. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez.

A nitrogén-oxidok nem csak a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet gyöngítik, de különféle légzőszervi károsodásokat okozva csökkentik a tüdőfunkciókat is, továbbá közvetlen kapcsolatba hozhatók más szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Az immunológus szerint a NO2  már a terhesség előtti, illetve alatti időszakban is jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a megszületendő utód asztmás vagy/és allergiás lesz. A gyerekkori allergiás nátha kialakulásában gyulladáskeltő hatása miatt a nitrogén-oxidok kiemelt rizikófaktornak számítanak.

Korábban a Qubiten:

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.