Súlyosan szennyezett a levegő több budapesti iskola környékén a Greenpeace mérései szerint

„A mért eredmények többször is meghaladták a nitrogén-dioxidra (NO2) megadott köbméterenként 40 mikrogrammos éves határértéket, 17 helyszínből 8 esetében 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület légszennyezési szakértője arról a vizsgálatról, amelyet a szervezet március második felében folytatott Budapesten. 

A 17 fővárosi általános és középiskola előtt felszerelt mérőeszközzel ugyan csak kéthetes periódusban vizsgálták a NOszintjét, de feltételezhető, hogy nem csak a mért időszakban, hanem éves szinten is rossz a levegő minősége ezeken a helyszíneken, mivel az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy Budapesten rendszeres az éves (tehát az év minden napjára számított) légszennyezettségi határértékek átlépése – mondta a Greenpeace szakembere az idei asztmavilágnapra időzített sajtótájékoztatón. 

„Ezt az jelenti, hogy éppen ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak” – fogalmazott Simon. A helyzet máris tragikus: bár a vonatkozó jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-re a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer mért többet az automata műszerállomás.

Feketével a határérték feletti, pirossal a határértéket elérő, naranccsal az ahhoz közeli, sárgával pedig az alatti nitrogén-dioxid-szintet elérő mérési helyek. Az üres körök a hivatalos mérési pontokat jelölik.Forrás: Greenpeace Magyarország

A budapesti iskolák környékén végzett légszennyezésmérés interaktív térképes változata itt böngészhető.

Asztma és allergiás nátha

A Lancetben április 10-én megjelent legfrissebb tanulmány szerint évente 4 millió, vagyis naponta 11 ezer gyerek asztmás megbetegedését okozza globálisan a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, leginkább a NO2-szennyezés. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon 2000 és 2016 között két és félszeresére nőtt a nitrogén-dioxiddal összefüggő asztmás megbetegedések száma. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez.

Nékám Kristóf immunológus professzor, a Budai Allergiaközpont vezetője a sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy a nitrogén-oxidok nem csak a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet gyöngítik, de különféle légzőszervi károsodásokat okozva csökkentik a tüdőfunkciókat is, továbbá közvetlen kapcsolatba hozhatók más szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Az immunológus szerint a NOmár a terhesség előtti, illetve alatti időszakban is jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a megszületendő utód asztmás vagy/és allergiás lesz. „A gyerekkori allergiás nátha kialakulásában gyulladáskeltő hatása miatt a nitrogén-oxidok kiemelt rizikófaktornak számítanak”– tette hozzá Nékám professzor.

A Greenpeace a méréshez olyan diffúziós csöveket használt, amelyeket a brit környezetvédelmi hatóság is rendszeresített a nitrogén-dioxid szintjének megállapításához. A méréshez használt csövek eredményeit a diffúziós csöveket gyártó cég (a brit Gradko) és a Greenpeace Exeteri Egyetemen található kutatólaboratóriuma értékelte ki.

A nitrogén-dioxid szintjét mérő diffúziós cső iskolással és Greenpeace-szakértőkkel Újlipótvárosban.Fotó: Járdány Bence/ Greenpeace Magyarország

Úgy dízelautózunk, mintha nem lenne holnap

A Greenpeace-szakértők szerint a dízelüzemű járművek Budapesten is jelentősen hozzájárulnak a szállópor és a NO2 okozta légszennyezettséghez

Az Eurostat április végén közzétett statisztikái szerint Magyarországon egyenletesen nő a dízelautók száma: 2012-ben még 683 ezer volt belőlük, 2017-ben pedig már 1 millió 55 ezer. A KSH adatbázisa szerint a gázolajjal működő autók száma megduplázódott az elmúlt 12 évben, miközben folyamatosan növekedett a kocsik átlagéletkora is. Az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautók részerányában Magyarország az egyik „éllovas” az Európai Unióban. Míg 2005-ben a 2 888 735 autóból 447 854 volt dízel (15,5 százalék), addig 2017-re a 3 471 997-ből 1 055 268-be kellett gázolajat tankolni (30,4 százalék). Az átlagéletkor a 2006-os 10,3 évről 2017-re 14,1-re nőtt.

A környezetvédelmi aktivisták szerint a megoldás a régi dízeljárművek kivezetése, a személyautók, a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében egyaránt. 

„Tavaly év végi közvélemény-kutatásunk szerint a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma a fővárosban. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.