Súlyosan szennyezett a levegő több budapesti iskola környékén a Greenpeace mérései szerint

„A mért eredmények többször is meghaladták a nitrogén-dioxidra (NO2) megadott köbméterenként 40 mikrogrammos éves határértéket, 17 helyszínből 8 esetében 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület légszennyezési szakértője arról a vizsgálatról, amelyet a szervezet március második felében folytatott Budapesten. 

A 17 fővárosi általános és középiskola előtt felszerelt mérőeszközzel ugyan csak kéthetes periódusban vizsgálták a NOszintjét, de feltételezhető, hogy nem csak a mért időszakban, hanem éves szinten is rossz a levegő minősége ezeken a helyszíneken, mivel az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy Budapesten rendszeres az éves (tehát az év minden napjára számított) légszennyezettségi határértékek átlépése – mondta a Greenpeace szakembere az idei asztmavilágnapra időzített sajtótájékoztatón. 

„Ezt az jelenti, hogy éppen ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak” – fogalmazott Simon. A helyzet máris tragikus: bár a vonatkozó jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-re a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer mért többet az automata műszerállomás.

Feketével a határérték feletti, pirossal a határértéket elérő, naranccsal az ahhoz közeli, sárgával pedig az alatti nitrogén-dioxid-szintet elérő mérési helyek. Az üres körök a hivatalos mérési pontokat jelölik.Forrás: Greenpeace Magyarország

A budapesti iskolák környékén végzett légszennyezésmérés interaktív térképes változata itt böngészhető.

Asztma és allergiás nátha

A Lancetben április 10-én megjelent legfrissebb tanulmány szerint évente 4 millió, vagyis naponta 11 ezer gyerek asztmás megbetegedését okozza globálisan a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, leginkább a NO2-szennyezés. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon 2000 és 2016 között két és félszeresére nőtt a nitrogén-dioxiddal összefüggő asztmás megbetegedések száma. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez.

Nékám Kristóf immunológus professzor, a Budai Allergiaközpont vezetője a sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy a nitrogén-oxidok nem csak a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet gyöngítik, de különféle légzőszervi károsodásokat okozva csökkentik a tüdőfunkciókat is, továbbá közvetlen kapcsolatba hozhatók más szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Az immunológus szerint a NOmár a terhesség előtti, illetve alatti időszakban is jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a megszületendő utód asztmás vagy/és allergiás lesz. „A gyerekkori allergiás nátha kialakulásában gyulladáskeltő hatása miatt a nitrogén-oxidok kiemelt rizikófaktornak számítanak”– tette hozzá Nékám professzor.

A Greenpeace a méréshez olyan diffúziós csöveket használt, amelyeket a brit környezetvédelmi hatóság is rendszeresített a nitrogén-dioxid szintjének megállapításához. A méréshez használt csövek eredményeit a diffúziós csöveket gyártó cég (a brit Gradko) és a Greenpeace Exeteri Egyetemen található kutatólaboratóriuma értékelte ki.

A nitrogén-dioxid szintjét mérő diffúziós cső iskolással és Greenpeace-szakértőkkel Újlipótvárosban.Fotó: Járdány Bence/ Greenpeace Magyarország

Úgy dízelautózunk, mintha nem lenne holnap

A Greenpeace-szakértők szerint a dízelüzemű járművek Budapesten is jelentősen hozzájárulnak a szállópor és a NO2 okozta légszennyezettséghez

Az Eurostat április végén közzétett statisztikái szerint Magyarországon egyenletesen nő a dízelautók száma: 2012-ben még 683 ezer volt belőlük, 2017-ben pedig már 1 millió 55 ezer. A KSH adatbázisa szerint a gázolajjal működő autók száma megduplázódott az elmúlt 12 évben, miközben folyamatosan növekedett a kocsik átlagéletkora is. Az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautók részerányában Magyarország az egyik „éllovas” az Európai Unióban. Míg 2005-ben a 2 888 735 autóból 447 854 volt dízel (15,5 százalék), addig 2017-re a 3 471 997-ből 1 055 268-be kellett gázolajat tankolni (30,4 százalék). Az átlagéletkor a 2006-os 10,3 évről 2017-re 14,1-re nőtt.

A környezetvédelmi aktivisták szerint a megoldás a régi dízeljárművek kivezetése, a személyautók, a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében egyaránt. 

„Tavaly év végi közvélemény-kutatásunk szerint a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma a fővárosban. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.