Vészesen felgyorsult az állatok zsugorodása, és erről is mi tehetünk

Úgy tűnik, hogy nem éri meg túl nagyra nőni: a Southamptoni Egyetem kutatói szerint a nagytestű állatokat a kihalás fenyegeti, a jövő pedig a szapora rovarevő fajoké. Nemcsak az emlősök mérete csökken majd a közeljövőben, a madarak is elkezdtek összemenni. Különös veszélyben vannak azok a fajok, amelyek egy-egy élőhelyre vagy táplálékra specializálódtak, nem csoda, hogy egyesek szerint a koalák már így is kihaltak (valójában még nem, de az tény, hogy nagy bajban vannak).

Rob Cooke, a kutatást vezető biológus szerint minderről az ember tehet: az állatvilág töpörödése ugyan létező trend, de az elmúlt 130 ezer évben a testtömegük átlagosan 14 százalékkal csökkent. Ám az ember okozta klímaváltozás, a vadászati szokások, a városiasodás és a mezőgazdaság terjedése miatt ez a folyamat úgy felgyorsul, hogy száz év múlva 25 százalékkal lesznek kisebbek az állatok, mint most.

Már megint az egerek járnak jól

Cooke szerint az állatvilágot fenyegető legnagyobb veszély nem más, mint az emberiség, a nagyobb testű állatok pedig általánosságban nagyobb veszélyben vannak, mint a kis- vagy középtestű jószágok. A kutatók 15484 faj képviselőjét vizsgálták öt olyan szempont alapján, amely közösnek tekinthető bennük, így figyelembe vették a tömegüket, a szaporaságukat, az elterjedésüket, az étrendjüket és a generációkat elválasztó időt. Ezek segítségével összegezték, hogy melyikükre mekkora veszély leselkedik, és arra jutottak, hogy a méretcsökkenés evolúciós előnyt jelenthet, a folyamat pedig iszonyúan meggyorsult. Az eredmény a biodiverzitás drámai léptékű csökkenése lesz – állítják a biológusok.

Az afrikai vadszamár sem menekülFotó: Franck Gueffier/Biosphoto

A legjobban az egerek és a kisebb énekesmadarak járnak, de a szavannasas és a keskenyszájú rinocérosz például nem sok jóra számíthat, ahogy az afrikai vadszamár sem. A kutatók megnézték azt is, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő fajok közül melyek vannak a legnagyobb veszélyben, és arra jutottak, hogy a méréseik alapján várható kihalás nem véletlenszerű, hanem jól meghatározott forgatókönyvet követ majd – így viszont fel is lehet készülni a veszélyeztetett fajok megóvására. A szimuláció szerint a jelenleg veszélyeztetett státuszban lévő fajok 66,7 százaléka tűnik majd el a Földről száz éven belül, a sebezhetőknek pedig a 10 százaléka. 

A méretcsökkenéssel és a specializált fajok eltűnésével újabb változások következhetnek be: Cooke és társai szerint például az egyébként is veszélyeztetett keselyűk kihalásával felborul az érintett területek egyensúlya, a tetemek betegséget terjesztenek majd. 

Amanda Bates, a kanadai Memorial University kutatója szerint a forgatókönyv ugyan aggasztónak tűnik, de amíg nem hal ki ténylegesen egy faj, még lehet tenni a megmentéséért, ha pedig tudjuk, hogy milyen veszélyek leselkednek az egyes állatokra, többet is tudunk tenni az érdekükben. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: