A szemünk előtt tűnik el az eurázsiai hiúz Magyarországról
A Börzsönyben fel-felbukkanó matuzsálemi korú magányos egyeden kívül az elmúlt három évben a faj jelenlétét a korábbi természetes élőhelyek egyikén sem sikerült igazolni.
A Börzsönyben fel-felbukkanó matuzsálemi korú magányos egyeden kívül az elmúlt három évben a faj jelenlétét a korábbi természetes élőhelyek egyikén sem sikerült igazolni.
Ausztrália természeti és klimatikus viszonyait drasztikus sebességgel megváltoztató tektonikus folyamatok 100 ezer éve egyszer már majdnem lezárták az erszényes emlősfaj evolúcióját.
Ezek a kedves, olajzöld madarak a szűk területen élő, szigetlakó madarakra leselkedő speciális veszélyek miatt halhatnak ki.
A Thaiföld déli részein honos, rejtett életmódú faj vadon élő egyedeit kameracsapdákkal sikerült dokumentálni.
A kizárólag az Ujung Kulon Nemzeti Parkban élő populáció létszámát pár év alatt 76-ról 50-re csökkentették a csak az orrszarvúszarv miatt gyilkoló orvvadászok.
Az egykor egész Dél- és Délnyugat-Ausztráliában előforduló erszényesek elterjedési területe mára néhány szigetszerű folttá zsugorodott.
A Mami névre hallgató matuzsálemi korú hüllő eddig négy utóddal gyarapította a Santa Cruz-szigeti alfaj alig 3400 egyedből álló populációját.
A környezetvédők szerint a kirúgások, megszorítások és az ipar érdekeinek kiszolgálása szinte egészen biztosan több faj kihalását fogja okozni.
Hajrá, hegyi tarsóka, mindent bele, pilisi vadmacska: kedden Pilisborosjenőn bemutatták, hol épül majd a pilisi bioszféra-rezervátum kapuja.
A legújabb genomikai vizsgálatok szerint a három legjelentősebb populáció nem keveredik egymással, így az egyedszám csökkenése fokozott kihalási kockázattal jár.
A 800 éve eltűnt moák a hegyek között kerestek menedéket, ugyanazokon a zord tájakon, ahol a mostanra a kihalás szélére került endemikus fajok.
Több száz vándorló állatfajt, bálnákat, cápákat, halakat és madarakat sodort a kihalás szélére az emberi tevékenység szerte a világban.
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
A házimacskák szinte mindent megesznek, amit a természetben találnak – ezzel jelentős károkat okoznak, és fokozzák a biodiverzitási válságot. A jó hír, hogy a zsákmányuk segít feltárni az állatról emberre ugró kórokozók terjedését.
A sarkvidéki csúcsragadozók fővárosának tartott Churchill lakói idén a szokásosnál sokkal több ragadozót észleltek a környéken.