Jókora riadalmat keltett az Országos Jégkármérséklő Rendszer hálózatában működő 986, leginkább disznóperzselőre emlékeztető szerkezet, pedig a talajgenerátorok működése egyszerű légkörfizikai elven alapul, és megfelezi a jégeső kockázatát.
A Rho Ophiuchi csillagrendszer a Földhöz legközelebb eső csillagkeletkezési régió. Erről készültek most páratlanul közeli felvételek, amiket szerdán tettek közzé.
A veterán marsjáró most a bolygó felhőit tanulmányozza, a mostani felvétel az első, amelyen tisztán kivehetőek a krepuszkuláris sugarak. A Curiosity egy toll alakú felhőről is küldött haza képet.
Az emberiség a felhőbe költözött, de nagy árat fizethet érte: a szervereket tároló adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és folyamatos bővítést igényelnek, miközben Európát így is áramszünetek fenyegetik. A Terra Cloud hüllhorsti központjában megnéztük, hogyan készül az ipar a zöld fordulatra.
A kondenzáció felpörgetésével érnék el, hogy több eső essen a világ egyik legmelegebb térségében, ahol folyamatosan nő a vízigény.
A klímaváltozás hatására a felhők erőteljes pozitív visszacsatolást okoznak, amit főként a felszíni hőmérséklet és a troposzféra stabilitásának változása alakít. Egy nemrég közzétett, a felhők vizsgálatán alapuló modell szerint a légköri szén-dioxid-szint megduplázódása hosszú távon 3,2 fokos felmelegedéssel jár.
Jövő nyártól más felhőt kell keresnie annak, aki 15 gigabájtnál több képet tárolna a Google Fotók szolgáltatásában, vagy ki kell nyitnia a pénztárcáját.
Minden eddiginél magasabbra jutott az a füstviharfelhő, amely a fresnói tűzvész felett keletkezett: csaknem 17 ezer méteres magasságban figyelték meg a légköri jelenséget, amelyet a NASA a felhők tűzokádó sárkányának nevez.
A repülős szimulátor, ami a Windowsnál is hosszabb múltra nyúlik vissza, 2020-ban visszatér, és a hiperrealisztikus új változat eddig mindenkit elkápráztatott, akit a közelébe engedtek.
Brit, francia és holland meteorológusok szerint azért felhősebb a tavaszi és a nyári ég a nagyvárosok felett, mint vidéken, mert a felszín urbanizált környezete és a légszennyezés felturbózza a felhőképződési folyamatokat.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási ráták mellett már száz éven belül eltűnhetnek a gomolyos rétegfelhők, akár fokozva a felmelegedés amúgyis katasztrofális következményeit.
A füstgomolyfelhők heves, villámlással kísért, a vulkáni hamu összetétételének függvényében akár savas esőkkel kísért zivatarokat okozhatnak.