Az EU-ban és Magyarországon is csökken az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége. Ez akár jót is jelenthetne, de az újrahasznosított szemét mennyisége még ennél is nagyobb mértékben csökken. Mit mutatnak az adatok?
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a 27 tagország közül csak Bulgária van nálunk rosszabb helyzetben. Mitől jólét a jólét?
A 21. században a pénz közvetlen boldogságnövelő hatásába vetett bizalom megcsappant; a jövedelem és a boldogság közötti, korábban szoros kapcsolat fokozatosan megszűnt. Hogyan tovább, ha már nem fér több Porsche a lakóbuszba?
A fogyasztói társadalom gyökerei egészen az emberiség hajnaláig visszanyúlnak: amióta vannak dolgok, azóta vágyunk rájuk. A megoldás látszólag egyszerű: kevesebbet kellene fogyasztani. De miért akarunk mégis mindig többet?
Néhány éve még eretnek gondolatnak számított a nemnövekedés a közgazdaságtanban, mostanra viszont a legmenőbb helyeken foglalkoznak vele. Szükség van-e még mindenhol gazdasági növekedésére? Kinek jó és kinek árt az anyagi javak hajszolása?
Az Eurostat az augusztustól novemberig tartó adatokat vetette össze 2017 és 2021 azonos időszakának adataival.
Megzabolázhatatlan árak helyett hiperlokális ajándékgazdaságot!
Ha a legjobban kereső 5 százalék extrém sokat fogyaszt, és vagyonokat költ luxusra, az nem feltétlenül jó a társadalomnak, de akkor is megemeli a fogyasztási szintet, ha a középosztály vagy a szegények még annyit sem tudnak fogyasztani, amennyire szükségük lenne.
Ha azt nézzük, ki mennyit fogyaszt az uniós átlaghoz képest, 2021-ben is Luxemburg bizonyult a legjómódúbb EU-tagállamnak a 27-ből. Magyarország a Szlovákiával megosztott utolsó előtti helyen áll az Eurostat friss adatai szerint.
A 2020-as megingás után az emberiség visszatért a régi kerékvágásba, és ismét hét hónap alatt éli fel a Föld egy évre elegendő természetes erőforrásait. 1970 óta ez nap egyre hamarabb és hamarabb jön el.
Globálisan a dátum július 29-e, de az is túl korai. A WWF új mobilalkalmazása személyre szabott tippekkel, kihívásokkal segít azoknak, akik hajlandók változtatni szokásaikon, és szeretnének tudatosabb fogyasztóvá válni.
Kevéssel növekedett az életszínvonal 2019-ben Magyarországon az uniós átlaghoz képest, de továbbra is csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk – az unión kívüli Törökország pedig előttünk. Egy főre jutó GDP-ben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint fogyasztásban.
Bár a kutatók szerint a klímaváltozás hatásainak megállításához, de akár mérsékléséhez is azonnali és radikális intézkedésekre lenne szükség, a száraz adatok azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nemhogy megtorpant volna az elmúlt időben, hanem rendületlenül emelkedik.
A horvátok és a bolgárok tudnak a mindennapi kiadásaikra még a magyaroknál is kevesebbet fordítani – derült ki a tavalyi adatokból. Itthon nemhogy a gazdag tagállamokhoz, de a régió többi országához képest is olyan rossz a bérszínvonal, hogy még az elfogadható táplálkozás és a mindennapi szükségletekről való gondoskodás szintje sem tud növekedni.
Az 1983 utáni évtizedben született generáció kevesebbet keres, mint az előző nemzedékek tagjai ugyanennyi idősen, miközben szinte minden megdrágult – derül ki a Deloitte legfrissebb globális felméréséből.