Nehéz évük van a jászsági szalakótáknak, de most megható képsorozat jött egy pár nászáról

Az esős május megnehezítette az európai szalakóták életét is. A Magyarországon áprilistól nyár végéig vendégeskedő, kékcsóka néven is emlegetett Coracias garrulust 1991-ben az Év madarának választották Magyarországon, és a kiemelt figyelem, valamint az alföldi odútelepítések meg is hozták az eredményt: a faj populációja az elmúlt években 1400-1600 fészkelő párt tett ki, és növekedésben van a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint 

Fotó: Horváth Edit

A Horváth Edit madárfotós képein szereplő pár Jászkiséren fészkel, ott készültek a fotók is június elején.

Fotó: Horváth Edit

Ez a meggyűrűzött pár április végén érkezett, de csak a pünkösd előtti héten tudtak hozzá kezdeni a tojásrakáshoz, mert odáig nem volt megfelelő az idő.

Fotó: Horváth Edit

A képek a hím megható udvarlási szertartását örökítik meg, a fotós elbeszélése szerint fáradhatatlanul hordta a tojónak a jobbnál jobb falatokat.

Fotó: Horváth Edit

Míg végül délutánra el is nyerte a tojó kegyeit egy ág jótékony takarásában. 

Fotó: Horváth Edit

A szalakóták felváltva ülnek a tojásokon, tehát a hím is részt vesz a költésben, és mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében is. 

Fotó: Horváth Edit

Ez a pár 5 tojást rakott, a fiókák  július második felében repülnek ki. 

Fotó: Horváth Edit

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.