Május 22-e nemcsak a biológiai sokféleség nemzetközi világnapja, hanem 2015 óta a Magyar Természet Napja is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 2014 végén kezdett aláírásgyűjtésbe azért, hogy megerősítsék a hazai természetvédelem helyzetét. A kezdeményezéshez számos szervezet és közel 15 ezer ember csatlakozott.

A természetnapra kiadott közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy „a hazai folyók természetes árterületeinek több mint 90 százaléka elpusztult, a biológiai sokféleség pedig még a természetvédelmi területek többségén is lassan, de biztosan csökken. Az agrártájakhoz kötődő, egykor kifejezetten gyakori ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai zuhanórepülésbe kezdtek. Az eredményes növénytermesztéshez közvetlenül szükséges beporzó rovarok faj- és főleg egyedszámának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást veszélyeztetheti.”

A közlemény megjegyzi, hogy azért vannak olyan magyar példák, természetvédelmi programok, amelyek reményre adnak okot: „Az olyan, látványos fajokat érintő, sikeres védelmi programok mellett, mint például a rákosi vipera, az eurázsiai hód, a parlagi sas, a túzok, a kerecsensólyom, a kékvércse vagy a szalakóta megőrzésére irányuló programok, több, helyi sikert jelentő, komplex élőhelyvédelmi munka is történik.”

A biológiai sokféleség vagy biodiverzitás előtt álló kihívásokkal és a magyarországi természetvédelemmel a Qubit is rendszeresen foglalkozott az elmúlt másfél évben. Írtunk arról, hogy

• az ENSZ jelentése szerint egymillió állat- és növényfaj pusztulhat ki az emberi tevékenység miatt;
• hogy látványosan kivéreztetik a nemzetközi hírű magyar természetvédelmet;
  
• hogy a nádasokban gyújtogatók helyrehozhatatlan károkat okoznak a természetnek;
• hogy az emberiség 1970 óta az állatvilág 60 százalékát pusztította el;
• hogy ötödannyiból meg tudnánk óvni a Föld élővilágát, mint amennyit üdítőre költünk egy évben;
• hogy ha Európán múlna, már május 10-én felélné az emberiség a Föld erőforrásait;
• hogy miért lenne tragédia, ha eltűnnének a poszméhek;
• hogy szinte mindenhol tiltják, mégis virágzik a kereskedelem a veszélyeztetett állatok csontjaival;
• hogy a Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban;
• hogy szédületes ütemben pusztulnak a vadon élő kávécserjefajok;
• vagy hogy a fizetős ökoszisztéma-szolgáltatások jelenthetik a megoldást.

Programok

A Magyar Természet Napjához kapcsolódóan több szervezet is hirdetett programokat a következő napokra.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület május 23-án Gödöllőn, az Erzsébet Királyné Szállodában tart konferenciát 10 órától Lehetséges küldetés? címmel, ahol „a mezőgazdasági és természetvédelmi ágazat intézményi és civil szereplőivel közösen tekintik át a mezőgazdasági biodiverzitás aggasztó helyzetét és tendenciáit, elemzik a lehetséges okokat, és próbálnak válaszokat, megoldásokat találni a felmerülő kihívásokra.”

Május 24-26. között szintén Gödöllőn rendezik meg a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált, amelynek kiemelt témája idén a víz lesz. A filmek mellett kiállítások (többek közt Máté Bence fotóival), koncertek és beszélgetések és versenyek is lesznek a fesztiválon, és a látogatók „játékos feladatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók a gyakorlati madárvédelemmel és a természet kincseivel.”

A Magyar Természetvédők Szövetsége a Zöld Körrel közösen Debrecenben ünnepli a Magyar Természet Napját A mogyorós pele nyomában természetvédelmi vetélkedő döntőjével, de a szövetség egész májusban fővárosi védett területeken tart kirándulásokat és intézményzöldítési programokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: