Felfüggesztenek egy transzplantációs eljárást az Egyesült Államokban, miután a múlt héten egy beteg életét vesztette, egy másik pedig életveszélyes állapotba került a kezelés következtében. Nem akármilyen transzplantáción estek át: a betegek székletet kaptak egy önkéntes donortól. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) közleményben hívta fel a lakosság és a szakemberek figyelmét az FDA által kísérleti státuszba sorolt, de mindeddig nem tiltott széklettranszplantáció lehetséges veszélyeire. A mindössze néhány éve próbálgatott eljárást az amerikai kórházakban bizonytalan időre felfüggesztették. 

Arról ugyan nem szól az FDA közleménye, hogy a pórul járt betegeknek pontosan hogyan is adagolták az önkéntes donor által felajánlott kísérleti gyógyszert, és azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen kórismével kerültek kórházba, vagy hogy melyik intézményben kezelték őket. Az viszont bizonyos, hogy mindkét beteg esetében ugyanattól a donortól származó ürüléket használtak. 

A problémát az okozta, hogy a szóban forgó fekáliában nem vizsgálták az antibiotikum-rezisztens baktériumok esetleges jelenlétét. A hiba végzetesnek bizonyult, a betegek szervezetében ugyanis utóbb semmilyen gyógyszeres kezelésre nem reagáló, az E.coli baktériumok családjába tartozó antibiotikum-rezisztens kórokozók szaporodtak el, ezek okozták a rendkívül súlyos, az egyik esetben halálos tüneteket. Utóbb a donor által adományozott székletet is megvizsgálták, az is tele volt a szóban forgó patogénekkel.

Mégsem mindig az vagy, amit megeszel

Bármilyen furcsának tűnik is, a székletátültetésnek magyarított eljárással néhány éve világszerte, így például Magyarországon is próbálnak életeket menteni. Az első ilyen terápiára vállalkozó hazai kórházban, az Egyesített Szent István és Szent László kórházban infektológusok és gasztroenterológusok az utóbbi néhány évben mintegy másfél száz ilyen eljárást végeztek el sikeresen, különösebb komplikációk nélkül. 

A legkevésbé invazív eljárás során a tisztítás után fagyasztva szárított emberi ürüléket kapszulákban nyelik le az ezzel kezeltek. A terápiának létezik olyan verziója is, amikor a gyógyítónak szánt végterméket a garaton át a vékonybélbe vezetett szonda segítségével vagy beöntéssel, a béltraktus másik vége felől juttatják közvetlenül a gyógyítandó területre. A donorokat többnyire alapos kivizsgálásnak vetik alá, azoktól pedig, akik a teszten átmennek, csak egy hónapnál nem régebbi alkalmassági vizsgálat birtokában fogadnak el produktumot. Az Egyesült Államokban egyes egészségügyi körzetekben a székletdonorokat éppúgy központi listákban tartják nyilván, mint a véradókat.

Kit gyógyíthat mások ürüléke?

Hogy kinek lehet szüksége székletterápiára? Többnyire olyan betegeknek, akiknek olyannyira tönkrement a bélflórájuk, hogy azt már semmilyen más módszerrel nem tudják helyreállítani. Ez például olyankor fordulhat elő, amikor – akár valamilyen fertőzés, akár műtéti előkészületek miatt – nagyon intenzív antibiotikumos kezelést követően épp az ilyen helyzetekre specializálódott patogének támadják meg a már amúgy is a végsőkig legyengült immunrendszerű emberek szervezetét.

Efféle baktérium például a Clostridium difficile. A szóban forgó pálcika alakú, anaerob környezetben fejlődő és szaporodó baktérium szinte bárhol megtalálható, sőt, sokszor az emberi béltraktusban is őslakosnak számít. Többnyire azonban nem tud túlzott mértékben elszaporodni, így semmilyen problémát nem okoz. Intenzív antibiotikum-kezelést követően viszont hirtelen úgy erőre kaphat, hogy elszaporodva gátolja a bélflórát alkotó hasznos baktériumok szaporodását, másfelől pedig, az általa termelt méreganyagok révén súlyos gyulladásokat okozhat.

A súlyos C.difficile-fertőzésben szenvedő betegek immunrendszere többnyire egyébként is szélsőségesen le van gyengülve, a baktérium elszaporodása rendkívül magas lázzal, heveny bélgyulladással, napi 10-15-szöri fájdalmas és véres hasmenéssel, hányással jár együtt. Ami ennél is nagyobb problémát jelent, hogy ilyen esetekben sokszor az újabbnál újabb antibiotikum-kúrák is hatástalannak bizonyulnak. A sorozatos bélgyulladások így azt vonhatják maguk után, hogy az érintett bélszakasz(oka)t el kell távolítani, és ha a fertőzést így sem sikerül kordában tartani, az akár a beteg halálát is okozhatja.

Ennek lehet elejét venni egészséges széklet adagolásával. Abban ugyanis annyi, az egészséges bélflórát benépesítő baktérium található, hogy azok újra képesek belakni a betegek emésztőrendszerét. A legoptimistább értékelések szerint a székletterápia a semmilyen kezelésre nem reagáló fertőzések 80-90 százalékában is hatékony lehet. 

Autoimmun betegségekben is hatékony

Az eredetileg a kínai gyógyászatból kölcsönzött, a modern nyugati orvoslás által az 1950-es években újra felfedezett gyógymódot egyébként nemcsak a C.difficile-fertőzés súlyos eseteiben, hanem más betegségek, például a belekben gyulladásokat és fekélyeket okozó autoimmun kórok, így az irritábilis bélszindróma vagy a Crohn-betegség kezelésében is hatékony lehet. Sőt, egy idén áprilisban a mérvadó Nature Scientific Reports online magazinban megjelent összefoglaló szerint autizmus spektrum zavarral élő gyermekek esetében is biztató eredménnyel próbálták ki. Az autoimmun betegségek és az autizmus esetében azonban – ellentétben a C.difficile-fertőzés kezelésével – nem elég egy adagot kapni a terápiás szerből. A kezelést ilyenkor hónapokon vagy akár éveken át is folytatni kell.

Noha a potenciális székletdonoroknak rigorózus válogatáson kell átesniük a felajánlott széklet beszolgáltatása előtt, az FDA most arra figyelmeztet, hogy a gyógyításra használandó emberi ürüléket még alaposabb teszteléseknek lenne érdemes alávetni. Bár a 2013 óta kísérleti eljárásként bevetett módszer kanonizálásáért számos amerikai szakmai szervezet küzdött, az amerikai gyógyszerfelügyelet a további kísérletezgetést mindaddig betiltotta, amíg a mostani végzetes malőrhöz hasonló hibák kiszűrésére hatékony módszerrel nem állnak elő. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: