Mégsem az éhség űzhette délre, hanem fogságból szökhetett meg a norilszki jegesmedve

A Norilszkban a napokban felbukkanó, csütörtökön végül befogott jegesmedvét ellátó állatvédők szerint az állat ugyan nagyon rossz állapotban van, de nem látszanak rajta a több száz kilométeres vándorlás fáradalmai. Ez azt is jelentheti, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az állat nem a permafroszt birodalmából érkezett az orosz iparvárosba, hanem valahonnan jóval közelebbről, ahol illegálisan tarthatták – könnyen lehet, hogy a prémje miatt.

A jegesmedve a hét elején bukkant fel az észak-szibériai Norilszkban, a helyiek beszámolója szerint a gyárépületek környékén kóborolt erősen legyengült állapotban, és a szemétben keresett élelmet magának. Nem ez az első eset, hogy medve jár a városban, de igencsak ritkának számít: a jegesmedvék a tenger mellett élnek, az pedig ötszáz kilométerre van Norilszktól, ahová utoljára a hetvenes években látogatott jegesmedve.

Először azt gyanították, hogy az állat átszelte a Tajmir-félszigetet, és akár 1500 kilométeren keresztül is bolyonghatott a szárazföldön, de ezt Oleg Krasevszki norilszki természetvédő már eleve gyanúsnak találta: ekkora távot nehéz úgy megtenni, hogy útközben ne akadjon össze a jegesmedve legalább egy vadásszal. 

A krasznojarszki állatkert szakemberei csütörtökön érkeztek ki az addig rendőri védelem alatt álló medvéhez, elkábították és befogták. A hírek szerint a jegesmedvét hasmenés gyötri a felzabált szemét miatt, Georgij Beljanin, a krasznojarszki állatkert állatbefogója szerint sürgős ellátásra szorul.

A szakemberek szerint nagyon ritka, hogy a nőstény jegesmedvék ekkora útra induljanak, inkább a hímek szoktak hosszabb távokat megtenni, ráadásul az állat bundáján sem látszott, hogy több száz kilométert tett volna meg a szárazföldön, ezért az állatkert munkatársai arra gyanakodnak, hogy a jegesmedvét illegálisan tarthatták valahol a környéken, hogy később a prémjét vagy magát az állatot eladják valakinek.

Állatkertben kezelik

A jegesmedve Oroszországban szigorúan védett állat, az állatkert munkatársai is csak előzetes engedély után nyúlhattak hozzá ehhez a példányhoz, a védelmét pedig épp tavaly szigorították még jobban – talán épp ezért eresztette szélnek valaki épp most a medvét. Az elkábított állatot a krasznojarszki állatkertbe szállítják, és egyelőre elzárják a nagyközönség elől, az állatbefogók szerint ugyanis a túlzott népszerűség és a szelfiző tömeg is megviselte a jószágot. 

Sokan azt követelik, hogy a jegesmedvét szállítsák vissza a vadonba, de a szakemberek szerint az állapota ezt nem teszi lehetővé, így a kétszáz kilós, nagyjából egy év körüli jegesmedvét mindenképpen az állatkertbe szállítják, ahol további vizsgálatok után döntenek majd a rá váró kezelésről. A fenti videók, amelyeket a Siberian Times csütörtökön tett közzé, a befogás utáni transzfer egyik állomásán készültek. 

Kanadában vadászható

A jegesmedvék élőhelyét súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, így az a feltételezés, hogy az állat a tengerparttól vándorolt el Norilszkig, magában nem lett volna abszurd: ahogy olvad a jégtakaró, egyre több jegesmedve tűnik fel a szárazföldön és a településeken. A vadászatuk Kanada kivételével az egész világon tiltott, ott viszont virágzó üzlet, a kormány álláspontja szerint az állomány fenntartható, az elejthető állatokra pedig kvótát bocsátanak ki. A jegesmedvét a prémje és a húsa mellett persze leginkább a trófeája miatt vadásszák.

Samuel Iverson, a kanadai vadvédelmi szolgálat vezetője szerint az elmúlt harminc évben bebizonyosodott, hogy az ottani vadászati gyakorlat fenntartható – azzal a kikötéssel, hogy különösen nagy figyelmet kell fordítani a kilőtt medvék nemére, a nőstények ugyanis csak kétévente párosodnak, így ha túl sokat lőnek ki közülük, veszélybe kerülhet az állomány. A hímek vadászata is okozhat problémát: Ole Liodden norvég jegesmedve-specialista szerint miután a vadászok a nagyobb és erősebb hímeket kedvelik, a csökkenő élőhelyükhöz leginkább alkalmazkodó, vagyis a hosszabb vándorlásra alkalmasabb egyedeket lőhetik ki, ezzel is súlyosbítva a jegesmedvék helyzetét. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.