Egy ausztrál kutatás szerint az így készült anyag erősebb, mint a hagyományos, ráadásul a metánkibocsátást is csökkenti, ha újrahasznosítják a zaccot.
A Massachusetts Institute of Technology kutatói korom és cement felhasználásával fejlesztettek akármibe is beépíthető energiatároló anyagot.
Az erőművek megállás nélkül termelik az elektromos áramot, de az energia tárolására használt akkumulátorok drágák és környezetszennyezők. A gravitációs energiatárolás elve végtelenül egyszerű: ha egy test magasabb helyre kerül, azzal nő a potenciális energiája, vagyis energiatárolásra alkalmas, míg a test leeresztésével a tárolt energia villamos energiává alakítható.
A cementgyártás telepumpálja a légkört szén-dioxiddal, fogy a Föld homokkészlete, az építési hulladék újrahasznosítására kitűzött 2020-as EU-s irányelv pedig várhatóan kudarcba fullad, de az építőipar nem nagyon akar átállni a körkörös gazdaságra. Tény, hogy a törmelék szétválogatása egyelőre drága mulatság, de már sok kutató dolgozik az olcsó, egyszerű technológiák fejlesztésén.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy ha valamiből, hát homokból van elég a Földön. Nincs. Az évszázad közepére már ki is fogyhatunk belőle. Világméretű összefogás szükséges.
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!