Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO 1972-ben alapította meg a Világörökség Programot, amelynek célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartása és védelme. A listát évente bővítik, idén Bakuban ült össze a világörökségi státuszra érdemes helyszíneket megvitató bizottság, amely 2001 óta a legnagyobb számú, 29 új helyszín nyilvántartásba vételéről döntött.

Az így már 1121 helyszínt számláló listán Magyarország jelenleg négy kulturális (Budapest a Duna-part látképével, a Budai Várnegyeddel és az Andrássy út történelmi környezetével; Hollókő-Ófalu; a Pannonhalmi Bencés Főapátság; a pécsi ókeresztény sírkamrák), egy természeti (az Aggteleki-karszt), valamint három vegyes típusú (a Hortobágyi Nemzeti Park, a Fertő-táj és a Tokaj-hegyaljai borvidék) világörökséggel képviselteti magát.

Igaz, a bakui konferencián belengették Budapest veszélyeztetett világörökségi listára való helyezését – e minősítés után akár el is vehetik tőle a státuszt. Hacsak a főváros nem tesz rendet a kifogásolt helyszíneken: az UNESCO a Városliget és a Budai Vár átépítését, a városképet veszélyeztető Mol-székház építését és az általános magyar műemlékvédelmi helyzetet is aggályosnak tartja.

A 2019-ben a világörökség részévé nyilvánított helyszínek közül tízet képeken mutatunk meg:

1. Babilon ókori városa (Irak)

2. Bagan városa (Mianmar)

3. Dzsaipur (India)

4. A Jodrell Bank csillagvizsgáló (Nagy-Britannia)

5. Conegliano és Valdobbiadene hegyi szőlővidéke (Olaszország)

6. Frank Lloyd Wright 20. századi építészete (Egyesült Államok)

7. A Writing-on-Stone tartományi park (Kanada)

8. A hürkaniai erdők (Irán)

9. Vatnajökull Nemzeti Park (Izland)

10. A Pohaj-öböl madárvédelmi területe (Kína)

A többi 19 helyszínről itt lehet bővebben olvasni.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás