Európa egyik utolsó babérlombú erdejében, a védett Laurissilvában is felcsaptak a lángok; a tűzoltásba közben már az EU is besegített.
Az UNESCO új jelentése azokkal a kockázatokkal foglalkozik, amelyeket az AI jelent a történelmi emlékezet, valamint a dokumentumok eltorzításában.
Bár a sokácokkal a 17. század végén Magyarországra költöző busójárás a kezdetei óta szinte a felismerhetetlenségig megváltozott, a népszerűsége mit sem veszített az évszázadok során. A helyiek úgy tartják: „Mohácson az év busójárástól busójárásig tart.”
Magyar és osztrák beruházások egyaránt veszélyeztetik a Fertő-tájat, ezért vörös listára tennék a területet. Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi listáján ma mindössze négy európai helyszín található.
A világ népességének mintegy 10 százaléka már jelenleg is olyan területeken él, ahol a vízhiány elérte a kritikus mértéket.
Az ausztrál őslakosok sziklarajzai és -vésetei évezredeken keresztül őrizték, amit meg akart örökíteni az ember, de a környezetszennyezést, a gyárak és bányák terjeszkedését aligha élik túl. Egyes rajzok már a világörökségi státusz kapujában állnak, de lehet, hogy a műtrágyalobbi erősebbnek bizonyul majd.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
Véget ért az évek óta tartó harc a nyugalomra vágyó velencei lakosok és a turizmusban dolgozókat védő kormány között: a világörökség részét képző Velencei-lagúnába augusztus 1-től nem léphetnek be a 25 ezer tonnánál nehezebb üdülőhajók.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.
Fülöp Lívia,molekuláris kémikus és Bunford Nóra, klinikai szakpszichológus nyerte el a csak magyar kutatónőknek kiosztható, összesen 4 millió forintos díjat.
Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága idén a szokásosnál is több, 29 helyszínt vett fel az emberiség kulturális és természeti örökségei közé, köztük Babilont, az indiai Dzsaipur városát és Frank Lloyd Wright építész munkáit.
Az etológus mellett Csapó Edit kémikus kapta a 4 millió forint összdíjazású elismerést.