Elon Musk bemutatta, hogyan csatlakoztatná az emberek agyát számítógépekre

Elon Musk a nyilvánosság előtt leginkább a Tesla és a SpaceX vezéreként mutatja magát, bár az utóbbi két évben a Boring Company nevű alagútfúró cége körül is nagy volt a mozgolódás – most azonban Neuralink nevű vállalkozásának terveit is ismertette keddi San Franciscó-i előadásán.

A neurotechnológiai startup, amibe Musk 100 millió dollárt ölt, bemutatott egy varrógépszerű robotot, amely képes ultravékony szálakat beültetni az agyba, hogy a páciens rajtuk keresztül, a gondolataival irányítsa a rácsatlakoztatott számítógépet – a beültetéshez négy darab, 8 milliméter átmérőjű lyukat kell fúrni a koponyába. A szálak vastagsága 60 mikrométeres (0,06 milliméter), ami az előadók szerint az emberi haj vastagságának negyede, és minden szálat több tucat elektróda fon körül.

Max Hodak, a Neuralink elnöke elmondta, a cég az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósághoz (FDA) fordul, hogy minél előbb el tudják kezdeni a klinikai vizsgálatokat embereken, a cég reményei szerint ez akár már 2020 második negyedévében megtörténhet. Addig is egy patkányon mutatták be, mit tud a fejlesztésük, amibe két évet öltek a cég szakemberei: a rágcsáló agyi aktivitását több ezer, az idegsejtekhez és a szinapszisokhoz csatlakozó apró elektródán keresztül tudja rögzíteni a rendszer anélkül, hogy károsítaná az agyat.

A szálak beültetésére szolgáló gépForrás: Neuralink

„Sokan leírták ezt a technológiát azzal, hogy lehetetlenség. Pedig nagy dolgok fognak történni ezen a területen a következő évtizedben, úgyhogy mindenki vegye komolyan” – figyelmeztette az emberiséget Hodak az előadáson. A cég szerint a nem is olyan távoli jövőben emberek milliói tartanak majd igényt arra, hogy kibernetikusan javítsák fel őket, Elon Musk pedig egyenesen kijelentette:

„ez most elég furán hangzik, de végső soron az a célunk, hogy szimbiózisba kerüljünk a mesterséges intelligenciával. Ez nem lesz kötelező, de ha akarod, lesz rá lehetőséged. Úgy gondolom, ez civilizációs szempontból rendkívül fontos dolog lesz.”

Testen kívüli élmény

Agy-számítógép interfészekről egy ideje már nem csak a filozófusok és a sci-fi-írók álmodoznak, hanem több, kifejezetten azok megvalósítására létrejött startup dolgozik az ügyön, a CTRL-labstól a Kernelig. Ezek a cégek már képesek az idegsejtek tüzelési mintáit érzékelni, és azokat számítógépre továbbítani, de egyelőre csak a testen kívülről. A következő lépésben arra rá kell jönni, hogyan lehet biztonságosan készüléket ültetni az agyba (ahol a legerősebbek a neurális jelek) – így az egész információátviteli folyamat sokkal gyorsabbá válhat.

Ezzel próbálkozik a Neuralink is, de elektromos vezetéket és más készülékeket csatlakoztatni az agyhoz nem gyerekjáték, a szerv ugyanis igyekszik minden külső objektumot idegenként kezelni, hegszövetet képezve köré, így nehezítve az eszközök dolgát, hogy tiszta jelet vételezzenek az agyból.

Musk cége az anyagtudományi és robotikai fejlesztéseire támaszkodik, amikor azt állítja, hogy rátaláltak a megoldásra. A finom, az agyszövetek átszúrásához mégis elég erős szálak, a vérerek felsértésének megelőzéséhez szükséges lencsék és számítógépes látási technológiák mind arra szolgálnak, hogy elkerüljék a hegszövetek kialakulását. 

Patkány: pipa. Majom: pipa. Ember: ?

A Neuralink kutatói kedden megjelent tanulmányukban részletezik, hogy már 19 műtétet hajtottak végre állatokon a technológia segítségével, és 87 százalékban sikeresen helyezték el a szálakat az agyukban. Bemutattak egy kísérletet is, amelyben egy forgáccsal és parmezánnal töltött ketrecbe helyezett patkány agyához egy USB-C porton keresztül csatlakoztattak egy közeli számítógépet, amely rögzítette az állat „gondolatait”. Az idegsejtek tüzelését hallani lehetett, a szoftver pedig elemezte az agyi aktivitást – Philip Sabes, a Neuralink idegtudósa szerint ez a technológia tízszer gyorsabban érzékeli és közvetíti a patkány agyi jeleit, mint a jelenleg létező legjobb szenzorok.

Az USB-s patkány és a jeleket rögzítő, és azokat a számítógépre továbbító chipForrás: Neuralink

Mivel a patkányokon végzett kutatásokat nem mindig sikerül emberekre is átültetni, Musk egy meglepő kijelentést is tett az előadáson: titokban elkezdtek majmokon is kísérletezni. „Igen, egy majom az agyával irányított egy számítógépet” – mondta a vállalkozó.

A Neuralink reményei szerint a technológia hamarosan lehetővé teszi, hogy üzeneteket, emaileket írjunk pusztán a gondolatainkkal, vagy mentálisan mozgassuk a számítógép kurzorát, így mindenféle külső eszköz nélkül tudunk majd internetezni. A távoli tervek között szerepel, hogy az embereknek lehetősége legyen új nyelveket letölteni, közvetlenül az agyukba. „Azóta foglalkoztatnak az ilyen dolgok, amióta ötödikes koromban láttam a Mátrixot” – mondta Hodak, aki azért leszögezte, egyelőre a bénulástól szenvedő betegeken igyekszenek segíteni, a kezdeti cél pedig a percenkénti 40 szó leírása, agyi jeleken keresztül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.