Elon Musk 12 ezer műholddal árasztja el a világűrt
Az amerikai űrkutató magáncég, a SpaceX múlt csütörtökön sikeresen Föld körüli pályára állította a Starlink nevű globális internetszolgáltatáshoz szükséges műholdak első hatvan példányát. Elon Musk vállalata a nagyszabású projekt részeként összesen 12 ezer műholddal hálózná be a bolygót, cserébe olyan térségekben is hipergyors, másodpercenként 1 gigabites sebességű internetet biztosítana, ahol ma egyáltalán nincs internet-hozzáférési lehetőség.
Az eleinte 440 kilométer magasra fellőtt műholdak mindegyike fel van szereplve kriptonos ionhajtóművel, amely arra szolgál, hogy a kívánt 550 kilométeres magasságra bocsássa az űreszközöket, amint felvették a pozíciójukat. Addig viszont a műholdak vonat módjára vonultak át az égen – egy holland amatőr csillagász, Marco Langbroek felvételén ezt meg is lehet csodálni:
Űrszemét és vakító fény
Nem mindenkire hatott ugyanúgy a fénylő műholdak látványa.
„Tudom, hogy az emberek izgalomba jöttek a SpaceX Starlink műholdjainak látványától, de engem inkább elgondolkodtatott. Világosak, és nagyon sok lesz belőlük. Ha a SpaceX mind a 12 ezret fellövi, akkor meghaladják a szemmel látható csillagok számát" – írta a Twitteren Alex Parker planetológusa, az ESPRESSO csillagvizsgáló projekt igazgatója.
Alice Gorman, az ausztráliai Flinders Egyetem űrrégésze szerint „a SpaceX 12 ezer új műholddal bővítené az alacsony Föld körüli pályát, ahol a legtöbb űrszemét található. Ez néhány év alatt 40 százalékkal emelné az ott keringő objektumok számát, miközben az összes űrszemét 60 év alatt halmozódott fel. Egy radikálisan különböző űrszemét-környezettel kell majd szembenéznünk.” Az 5-7 éves élettartamú műholdak küldetésük végeztével másik pályára állnak, és visszatérnek a Föld légkörébe – ha minden jól megy, ez egy évet vesz igénybe, hiba esetén azonban akár öt évbe is beletelhet. „Ez rengeteg idő ahhoz, hogy bekövetkezzen egy ütközés, főleg egy ilyen sűrűvé vált keringési pályán” – tette hozzá Gorman.
Elon Musk szintén a Twitteren nyugtatta a népet. „Az a cél, hogy potenciálisan több milliárd gazdaságilag hátrányos helyzetű emberen segítsünk. Ezzel együtt biztosítjuk, hogy a Starlinknek ne legyen hatása a csillagászati felfedezésekre. Kiemelten törődünk a tudománnyal” – írta a cégvezér, hozzátéve, hogy a műholdak pozícióját egyszerűen lehet változtatni olyan esetekben, amikor valamilyen megfigyelést mégis zavar a róluk visszaverődő napfény. Musk szerint a projekt a rádiócsillagászati kutatásokat sem zavarják, mivel direkt kerülik az erre fenntartott alacsony frekvenciákat.
Végül azt az érvet dobta be, hogy most is körülbelül 4900 műhold kering a Föld körül, és azokat sem veszik észre az emberek. „A Starlinket senki sem fogja látni, kivéve, ha direkt fürkészi & semmilyen hatása nem lesz a csillagászatra” – tweetelte Musk. A hozzászólók persze egyből felhívták a milliárdos figyelmét, hogy egyszer nézzen el egy olyan területre, ahol nincs fényszennyezés, és látni fogja, hogy szabad szemmel is jól láthatók a műholdak.
Mindenki globális internetet szolgáltatna, mindegy, hogy drónnal, műholdról vagy léggömbről
A Starlink egyelőre csak az Egyesült Államokban kapott engedélyt, de a műholdak fellövésén kívül hátra van még a földi vevőegységek telepítése – ezekből körülbelül egymillióra lesz szükség a teljes hálózat működéséhez.
De nem a SpaceX az egyetlen cég, amely internetműholdakkal tömi tele a világűrt: a londoni OneWeb (amely többek közt a Virgin, a SoftBank vagy az Arianespace befektetését is élvezi) már az év elején fellőtte az első hatot a 648 darabból álló műhold-konstellációból, de az Amazon és a kanadai Telesat is tervez hasonló projektet, előbbi 3236, utóbbi 292 műholddal gazdagítaná a Föld körüli pályát. Az Amazon egyelőre nem árulta el, mikor lőné fel a műholdakat, a Telesat viszont kitűzött egy 2022-es céldátumot erre.
A globális internetszolgáltatás kiépítéséért folytatott harc persze nem új jelenség, a Google és a Facebook már évek óta versenyez ezen a téren.
A Google X-projektnek indult, tavaly óta külön cégként működő Loon például nagy magasságra eresztett héliumos légballonokkal próbál netet teríteni. A sztratoszférába küldött irányítható léggömbök egyelőre még csak ideiglenes szolgáltatást nyújtottak egyes vészhelyzeteknél: a 2017-es perui áradások vagy a Maria hurrikán szintén 2017-es Puerto Ricó-i tombolásának idején teremtettek kapcsolatot az érintettek között. Az időjárással azonban meggyűlt a bajuk a ballonoknak: 2014 óta már legalább 17 alkalommal zuhant le Loon-léggömb – konkrétan a projekt legelső léggömbje is egy Srí Lanka-i teaültetvényen végezte.
A Facebook 2013-ban indította el az internet.org nevű kezdeményezést hat techcéggel (Samsung Ericsson, MediaTek, Opera, Nokia, Qualcomm) közösen, azzal a céllal, hogy olcsó hozzáférést biztosít bizonyos internetes szolgáltatásokhoz a harmadik világban. A cég négy évig dolgozott azon, hogy napelemes drónokkal terjesszék még messzebbre az internetet, de 2018 nyarán végleg elvetették ezt a megoldást.
A tízmilliók által igénybe vett internet.org szolgáltatást egyébként is sok kritika éri, például a netsemlegesség felrúgása miatt. Azzal, hogy csak bizonyos (oktatási, egészségügyi, információs, szórakoztató) oldalakat és persze a Facebookot teszi elérhetővé a cég, elérte, hogy a harmadik világbeli országokban a lakosság 50-60 százaléka egynek tekintse a Facebook és az internet kifejezéseket, míg ugyanez az arány az Egyesült Államokban 5 százalék.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
