Oroszországban elkezdődött a méhapokalipszis

Az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a méhek populációja Oroszország középső és déli részein – riadóztatott a helyi méhészszövetség vezetője, Arnold Butov, aki szerint húsz régióból érkeztek jelentések tömeges méhpusztulásról. Pontos adatokat még nem tudni.

Az érintett területek közé tartozik Kurszk és Brjanszk környéke Moszkvától délre, valamint a Volga folyó mentén fekvő Szaratov és Uljanovszk vidéke. A krízis elérte a Moszkvától 4000 kilométerre keletre fekvő Altaj röghegység vidékét is.

Oroszország évente átlagosan 100 ezer tonna mézet termel, a méhpusztulás miatt idén 25-30 százalékkal kevesebb méz várható. Butov azt mondta, a szövetség tagjai most gyűjtik össze az adatokat, így augusztus elsején részletes jelentést tudnak benyújtani a kormánynak a méhek pusztulásáról.

Van olyan tisztviselő, aki szerint a jelenségért a növényvédő szerek használatának elégtelen szabályozása okolható. Julija Melano, az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyeletének munkatársa arra panaszkodott, hogy a felügyelet 2011 óta csaknem minden jogosultságát elveszítette a gyomirtók használatának ellenőrzésére.

A méhek által beporzott fő termények közé tartozik Oroszországban a napraforgó és a hajdina, ahogy a gyümölcsöskertek is nagyrészt a méhekre vannak utalva. Így sokan attól tartanak, hogy a méhpusztulás miatt nemcsak a méz, hanem egyéb termények ára is felmegy majd. 

Hármas szorításban a méhek

A csökkenő méhpopulációk jelensége Európa-szerte aggodalomra ad okot. A szakértők általában több tényező együttes hatásának tulajdonítják a hasznos rovar egyre sanyarúbb sorsát: a klímaváltozás, a növényvédő szerek (különösképpen a neonikotinoidok) felelőtlen használata, valamint az egyre több kaptárat megfertőző ázsiai méhatka terjedése egyaránt szerepet játszik. Tavaly nyáron neonikotionid-mérgezés okozta például egy somogysárdi méhész több ezer méhének pusztulását is.

2018. áprilisban az EU – tekintettel a méhekre és más beporzó rovarokra – csaknem teljes egészében betiltotta a neonikotinoidok használatát a mezőgazdaságban. Ennek ellenére idén júniusban francia méhészek számoltak be több beteg és haldokló méhkolóniáról. Egyikük, Robert Aigin, a családi gazdaságokat védő Modef nevű szervezet elnöke azt mondta, az idei „szezon első fele katasztrofális volt”, de ő elsősorban a klímaváltozást okolta, illetőleg az azzal járó késői fagyokat, majd a közvetlenül utána beálló hőhullámot.

Az előző évek hasonlóan rosszul alakultak a francia méheknek és méhészeknek. Franciaországban a méztermelés átlagos volumene 20 ezer tonna évente, ezzel az ország az unió legnagyobb méztermelői közé tartozik, de már 2016-ban is csak 9000 tonna jött össze. Az évi több mint 20 ezer tonna mézet termelő elit ligába tartozik még Spanyolország, Magyarország, Németország és Románia. A világon a legtöbb mézet, 500 ezer tonnát, Kína termeli, utána az EU következik 250 ezer tonnával.

Magyarországon a 2015-ös termés egészen kiugróan jó volt: 30 700 tonna, a következő évben 24 ezer tonna méz jött össze. A legfrissebb adatok azonban nem ígérkeznek ilyen kedvezőnek, mivel 2018 tavaszán elpusztult a hazai méhállomány fele

Állampolgárok a méhekért

Májusban az Európai Bizottság befogadta a Save the bees! (Mentsd meg a méheket) nevű állampolgári kezdeményezést, amely szigorúbb intézkedéseket sürget a biodiverzitás megőrzése, sőt növelése érdekében. A civilek természetvédelmi kezdeményezéseket, növényvédő szerek betiltását és a műtrágyázás korlátozását javasolják. Ha sikerül egy éven belül legalább egymillió aláírást összegyűjteniük, a bizottságnak kötelessége megvizsgálni a javaslatokon alapuló törvénykezés lehetőségét.

A bizottság egyelőre 120 millió eurót különített el arra, hogy a következő három évben támogassa a méhészszektort az unióban, amit még a tagállamok hozzájárulásai is kiegészítenek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: