Amikor az ember boldog teheneket képzel el, azok inkább valami idilli alpesi tájon legelésznek, opcionálisan lilák, és semmiképpen nem egy kompon vagy stégen élnek. Minke van Wingerden, a városi mezőgazdaságot promotáló Floating Farm projekt egyik alapítója szerint az a 32 tehén, amelyet Rotterdamban a Maas folyón tartanak, igenis boldog – igaz, ehhez csaknem hárommillió dollárt kellett költeni egy kompszerűségre, ahol az állatok élhetnek. 

A projekt egyfelől látványosságnak számít, másfelől aggasztó figyelmeztetésnek is felfogható: miközben az urban farming-mozgalom kreatív közösségi kertekkel, tetőn elhelyezett kaptárakkal és vertikális veteményesekkel próbálja közelebb hozni a városiasodott embert az élelmiszer forrásához, a kompon álló tehenek egy Waterworld-szerű jövőt is előrevetítenek. 

Akárhogy is, a tehenek van Wingerden szerint elégedettnek mutatkoznak, ráadásul fenntartható módon is táplálják őket – egy Rotterdam környékén található hasábburgonyagyárból kapnak krumplihéjat, emellett zöldhulladékkal is etetik őket, egész pontosan a helyi focipályákon levágott füvet hasznosítják így. A takarmányt elektromos autókkal szállítják az állatokhoz, ahogy a tejet és tejtermékeket is hasonló módon juttatják célba, a fejésről és a trágya eltakarításáról pedig robotok gondoskodnak. 

A Floating Farm ötlete 2012-ben fogalmazódott meg van Wingerdenékben, amikor a Sandy hurrikán pusztítása után azon kezdték el törni a fejüket, hogy hogyan lehetne közelebb vinni a mezőgazdasági terményeket a városokhoz, ezzel is csökkentve a szállítással járó terheket. A kompok vagy stégek további előnye ráadásul, hogy arrébb lehet navigálni őket, ha valamiért útban lennének. Az úszó farmok kapacitása persze véges: a 23 állatot lebegtető platform inkább csak érdekesség, ennek ellenére több ázsiai ország jelezte, hogy érdeklődik a technika iránt. 

Jöhet a tengeri tehenészet

A Floating Farm vezetői szerint a platformokon történő állattartást bárhol sikerrel alkalmazhatják, ahol van szabadon álló vízfelület, így az ember akár a tengeren is tarthat tehenet vagy csirkét, de van Windergen szerint a legfőbb haszna az, hogy szembesíti az embereket az élelmiszer eredetével. Nick van den Berg, a rotterdami fenntarthatósági tanács vezetője szerint a projekt haszna inkább a marketingértékében rejlik, ő nem hisz a komp boldog teheneiben, de kiváló figyelemfelkeltő akciónak tartja a vízi farm ötletét. 

A hollandok nem állnak meg a teheneknél, a tervek szerint a jövőben a csirkebizniszbe is belevágnak majd. Nemcsak van den Berg kételkedik a jövő úszó farmjaiban: vannak, akik szerint az egész projekt üzenete rossz, és nem közelebb hozza a városiakhoz a tehenészetek világát, hanem épp ellenkezőleg, tejtermelő automatákká alacsonyítja le a teheneket. Van Wingerden szerint erről szó sincs, és az állatok még tengeribetegek sem lesznek, a platform ugyanis olyan szilárd, mint egy nagy szállodahajó. 

Akárhogy is legyen, a Floating Farmon készült termékeket egyelőre 23 boltban árulják Rotterdam környékén, egy vertikális kertészeti projekt mellett pedig további tervük, hogy a közeljövőben százra emelik az így tartott tehenek számát. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az amerikaiak 7 százaléka úgy gondolja, hogy a kakaó barna tehénből jön

Dippold Ádám gazdaság 2018. augusztus 10.

48 százaléknak meg fogalma sincs. Innen szép nyerni!

Forradalmi módszerrel tüntetnék el a tehénfingból a metánt

Vajna Tamás tudomány 2019. július 5.

A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.

A laktózintolerancia nem betegség, hanem az emlősök természetes állapota

Kun Ádám tudomány 2019. január 22.

Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.